Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 109 lási politika hozzájárult ahhoz, hogy tovább duzzadjon a szigetről távozni kívánók áradata.3 6 Saját megfogalmazásomban bumeráng-effektus ez ajavából, amely aláhúzza a befogadó ország végső felelősségét a migrációs áramlatok létrehozásában és fenntartásában. A 20. század nagy exodusai nem érthetők meg pusztán a kibocsátó országban uralkodó körülményeken keresztül. Az adott országok közötti történelmi kapcsolatok és az ezeken alapuló külpolitikai érdekek mentén megalkotott befogadási politika, majd pedig az e politika nyomán kialakuló tömeges bevándorlás a nemzetközi migráció meghatározó aspektusa. Mindez pedig kiemeli a külpolitika és a bevándorláspolitika közötti összefüggések történeti vizsgálatának létjogosultságát. A kubaiakat mindig is szívesen fogadták, és menekültként kezelték őket egészen a hidegháború végéig, amikor is jelentősen lecsökkent ennek az áramlatnak a külpolitikai értéke. Habár az Egyesült Államok és Kuba között 1984-ben létrejött migrációs egyezmény - amely az 1980-as marieli válság, valamint az Amerikában ekkortájt általánosan nagy méreteket öltő illegális bevándorlás miatti egyre növekvő megszorítások és aggodalom eredményeképpen jött létre -igyekezett a menekültáradatot a szokványos bevándorlás keretei közé szorítani, a hidegháborús környezet nem tette lehetővé a kubai migráció megkülönböztetett kezelésének megszüntetését. Az 1985 és 1994 között illegálisan érkezőknek gyakorlatilag továbbra is menedéket biztosítottak.3 7 A kubai bevándorlás történetében először az 1994-es migrációs válság eredményeképpen nyilvánították illegális bevándorlóknak a kubaiakat, és a Clinton-kormányzat nem volt hajlandó menekülteknek elismerni őket.3 8 Sőt úgy ítélték meg, hogy az ún. emigrációs biztonsági szelep további működése ellentétes azokkal az amerikai érdekekkel, amelyek demokratikus átmenetet kívánnak elérni Kubában. Az Egyesült Államok Kuba-politikájával kapcsolatban még olyan javaslatok is napvilágot láttak, amelyek szerint határozottan vissza kell szorítani a Kubából érkező legális és illegális beván-36 Zolberg leszögezi, hogy „Kuba esete nemcsak a külpolitikai célkitűzéseknek a menekültügyi politika alakításában betöltött döntő szerepét, hanem [..] a menekültügyi politikának a menekültáramlatok létrejöttében betöltött kulcsszerepét is illusztrálja." Ld. Aristide A. Zolberg: The Roots of U.S. Refugee Policy. In: Immigration and U.S. Foreign Policy. Ed. by Robert W Tucker, Charles B. Keely, and Linda Wrigley. Boulder, Westview Press, 1990. 110. 37 Az 1984-es migrációs egyezmény 2746 kiutasítandó kubai (pl. a kubai kormány által a marieli „boatlift" idején kivándorló kubaiak közé helyezett, köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt bűnözők) visszaküldéséről, valamint évenként 20 ezer bevándorlási vízum kibocsátásáról rendelkezett. 1985-ben Kuba felfüggesztette az egyezményt az amerikai Radio Marti beindítása miatt. Ez azt jelezte, hogy a migrációs kérdések ismét egyedi megközelítést kapnak a két ország viszonylatában, és hogy a migrációt továbbra is külpolitikai eszközként fogják kezelni. Habár 1987-ben az egyezmény ismét hatályba lépett, a végrehajtása meglehetősen lassú volt. A gyakorlatban csupán körülbelül 2 ezer vízumot adtak ki évente, miközben az USA partjaihoz érkező kubaiakkal szembeni különleges bánásmód fennmaradt egészen az 1990-es évek első feléig. A kelet-európai országok demokratikus rendszerváltásának és a Szovjetunió szétesésének eredményeként az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kibontakozó gazdasági válság szociális feszültségeket teremtett Kubában, és növekvő emigrációs nyomást okozott. Ezt a valóságot egyértelműen tükrözték a Floridai-szorosban egyre nagyobb számban észlelt illegális átkelések. Az 1984-es migrációs egyezménnyel és ennek 1987-es újbóli hatályba lépésével kapcsolatban Id. Robert L. Bach: Migration as an Issue in U.S. Cuban Relations. Baltimore, School of Advanced International Studies, The Johns Hopkins University, 1988.; Jorge I. Dominguez: Cooperating... I. m. 47-52., 64-66., 80-84.; Pedraza: i. m. 421-426. Az egyezmény szövegével kapcsolatban ld. Rodriguez Chavez, i. m. 151-155. 38 Masud-Piloto: i. m. 137-146.; Pedraza: i. m. 426.
