Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 107 teljes időszaka alatt, sőt egészen 1994-ig.2 5 A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kubai menekültek kevesebb mint fele volt kitéve közvetlen üldöztetésnek, beleértve az 1960-as évek elejét is. Az országot elhagyók közül sokaknak egyáltalán nem volt számottevő konfliktusa a forradalmi rendszerrel, ekképpen nem igazán illettek bele a politikai menekült kategóriába.2 6 A kubai-amerikai Virginia Domínguez például az 1965 után érkező második kubai bevándorló hullámot „fogyasztói menekülteknek" nevezte, akiket egyre inkább a fogyasztási cikkek hiánya, a gazdasági nehézségek és a családjukkal való egyesülés vágya indított útnak.2 ' Ha a politikai megfontolások, a gazdasági és szociális vágyak azonos jelentőséggel bírtak is az 1965 utáni migrációs áramlatokban,2 8 a kubai bevándorlók túlnyomó többsége politikai menekültként definiálta önmagát,2 9 amit azok a felmérések is alátámasztanak, amelyek szerint az 1960-as és az 1980-as évek között „az érintettek legnagyobb százaléka mindvégig a ,politikai' okokat adta meg a kivándorlást . meghatározó tényezőként."3 0 Annak megítélésénél, hogy a kubaiak politikai menekültek voltak-e, vagy gazdasági bevándorlók, vagy csupán csak az Egyesült Államokban élő szeretteikhez akartak csatlakozni, egyetlen elemzésnek sem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy a sziget elhagyása már önmagában is komoly megpróbáltatás volt, és nem pusztán azok számára, akik csónakon, illegálisan érkeztek a Florida Keys-szigetcsoport vagy Florida állam déli partjaira. 1961-től a kivándorlás egyre kellemetlenebb és megalázóbb folyamattá vált.3 1 1959 januárja és 1961 júniusa között a kivándorlás lényegi korlátozások nélkül zajlott, és a legtöbb emigráns ki tudta vinni magával vagyonát, vagy el tudta adni tulajdonát. Ezt követően azonban, ahogy a két ország közötti viszony fokozott romlásnak indult, valamint egyre nyilvánvalóbbá vált a migráció „agyelszívó" jellege, egyre több kivándorlást akadályozó és korlátozó intézkedés látott napvilágot Kubában. 1961 júniusától kilépési engedélyt kellett szerezni, a kivándorlóknál gyakran végeztek házkutatásokat, és miközben a teljes vagyonukat át kellett adniuk az államnak és a repülőjegyüket dollárban kellett kifizetniük, nem engedélyezték számukra, hogy öt dollárnál többet vigyenek ki az országból. Majd 1965-től a kivándorlást gátló egyéb intézkedéseket is foganatosítottak. A hadköteles fiatal férfiak (15 és 26 év közöttiek) nem hagyhatták el az országot; bizonyos értelmiségiek és szakmunkások kiutazási lehetőségeit pedig jelentős mértékben korlátozták. De a legsúlyosabb az volt, hogy abban a pillanatban, amikor valaki megtette az első lépéseket az Egye-25 Arbnleya: i. m. 10-11.; Masud-Piloto: i. m. 2.; Jorge I. Domínguez: Cooperating... I. m. 37.; Pedraza: i. m. 419. Ld. még Silvia Pedraza-Bailey: Political and Economic Migrants in America: Cubans and Mexicans. Austin, University of Texas Press, 1985. 26 A menekültek különböző hullámaiban végzett felmérésekről készült elemzéseket ld. Fagen-Brody-Leary: i. m. 4-5., 12., 90-93.; Jorge I. Domínguez: Cooperating... I. m. 37.; Bach: The Cuban Exodus... I. m. 109. Ld. még Arboleya: i. m. 10. 27 Testimony of Virginia Domínguez. House Judiciary Committee, Subcommittee on Immigration, Refugees, and International Law, 24 May 1979. Committee Report, Hearings on the Refugee Act of 1979. House Report, 2816. Washington, Government Printing Office, 1979. 28 Alejandro Portes - Juan M. Clark - Robert L Bach: The New Wave: A Statistical Profile of Recent Cuban Exiles in the United States. Cuban Studies/Estudios Cubanos, January 1977. 1-32. 29 González-Pando: i. m. 21. 30 Jorge I. Domínguez: Cooperating... I. m. 37. 31 González-Pando: i. m. 32.
