Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
FIGYELŐ 1043 ségének török adóösszeírásait,6 7 amelyet remekül egészít ki Fazileta Hafizovic hasonló forráspublikációja.5 8 A Dragutin Feletar által szerkesztett Podravina, Casopis za multidisciplinarna istrazivanja folyóirat is Szlavónia történetének sokoldalú feltárását tűzte ki célul. A 2002 óta Kaproncán megjelenő új szaklap a legváltozatosabb módon próbálja értelmezni a térség történetét, és ennek köszönhetően jó cikkek láttak napvilágot a 16-17. századra vonatkozóan. A Pálffy Gézát is szerkesztői között tudó lapban jelent meg olyan cikk, amely Kapronca kereskedelemben betöltött szerepét vizsgálta,5 9 volt, aki a lakosság mobilitását vette górcső alá,6 0 vagy éppen a Mátyás király uralma alatti birtokviszonyokról értekezett.6 1 Talán éppen a várostörténet területén lenne a legégetőbb szükség az együttműködésre, mert szemmel láthatóan a horvát történészek figyelmen kívül hagyják a nagyon komoly magyar várostörténeti munkákat, melynek szerzői viszont ritkán tekintenek a Dráván túlra. Ez a helytelen felfogás jelenleg megakadályozza, hogy a szlavóniai városfejlődést a magyarországiba beágyazva értelmezhessük. Szlavónia demográfiai és adózási viszonyait vizsgálta a kiváló horvát gazdaságtörténész, Ivan Kampus az elmúlt évtizedben megjelent cikkeiben.62 Az Anjou-kortól az 1570-es évekig végigkövette az adóösszeírások alapján Szlavónia lakosságának és gazdasági erejének változásait, ι Új szempontok szerint került a horvát kutatók látókörébe az elmúlt években a 18. század elején megszületett katonai határőrvidék története, nem utol' sósorban a mostanában oly divatos frontier kutatásoknak köszönhetően. A zág• rábi, a gráci egyetem, valamint a CEU közreműködésével több éves projekt futott nemzetközi közreműködéssel Triplex Confinium programcímmel. A vállalkozás egyes eredményeit Drago Roksandic foglalta össze több könyv formájában.63 Ebben az esetben is bebizonyosodott azonban, hogy divatos kutatási irányzatokat csak megfelelő levéltári forrásokkal alátámasztva lehet sikeresen adoptálni. Sokkal jobban hasznosítható a horvát történész régebbi cikkeiből készült válogatás, amelyben tanulmányok kaptak helyet többek közt a rácoknak 1538-ban adott privilégiumról, a zsumberáki uszkókok 1551. évi összeírásáról, és a horvát-szlavón sabor 1608-ban hozott törvényeiről, mely utóbbinál azért elmarad a nagyon fontos magyar országgyűlés határozatainak megemlítése.6 4 57 Uö: Pozega i pozestina u sklopu Osmanlijskoga Carstva. (1537.-1691.) Jastrebarsko, 1997. Ahogy erre Molnár Antal felhívta a figyelmemet, erről a műről Engel Pál írt komoly kritikát a Keletkutatás folyóiratban. 58 Popis sandzaka Pozega 1579. godine. Defter-i Mufassal-i liva-i Pojega 987. Urednik: Stjepan Srsan. Prevela: Fazileta Hafizovic. Osijek 2001. 59 Petric, Hrvoje: Vom Handel im alten Koprivnica (17.-19. Jh.) Podravina 2. (2002) 99-115. 60 Uő: Prilog poznavanju mobilnosti stanovnistva Koprivnice do pocetka 17. stoljeca. Podravina 3. (2003) 142-173. 61 Grgin, Borislav: Odnos sredisnje vlasti grada Koprivnice za vladavine ugarsko-hrvatskoga kralja Matijasa Korvina (1458.-1490.) Podravina 3. (2003) 124-133. 62 Kampus, Ivan: Porezni sustav u Slavoniji za vladanja Anzuvinaca. Historijski Zbornik XLVI. (1993) 1-30.; Uő: Porezni sustav u Slavoniji s posebnim obzirom na diku u vrijeme Jagelovica (1490-1526). Historijski Zbornik XLIX. (1996) 71-135.; Uő: Popisi obracuni dike u vrijeme Habsburgovaca 1533-1570. -prilog gospodaskog povijesti Slavonije. Historijski Zbornik L. (1997) 31-58. 63 Ezek közül a legfrissebb: Roksandic, Drago: Triplex Confinium ili ο granicama i regijama hrvatske povijesti 1500.-1800. Zagreb 2003. 64 Roksandic, Drago: Etnos, konfesija, tolerancija. Zagreb 2004.