Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
1044 FIGYELŐ A katonai hacSrőrvidék területén a városiasodás kérdését tárgyalja Alexander Buczynski, igaz nagyobb hangsúlyt inkább a 19. századra fektet, de látásmódja így is újszerű.6 5 Külön fejezetben tárgyalja a városi lakosság demográfiai változásait kvantitatív módszerekkel, Zengg aranykorát, és a különböző vallások együttélésének kérdését. Bécsi, zágrábi és más horvát városi levéltárak anyagára támaszkodik, ami tovább emeli munkája értékét. A 18. századi katonai határőrvidék kutatására Zágráb mellett érthetően Belgrád is hangsúlyt fektet, ha már nem is számít számukra ez olyan fajsúlyos kérdésnek, mint korábban, mégis sikerült egy remek forráskiadványt megjelentetniük. Slavko Gavrilovic 1997-ben kiadta a Batthyány-család levéltárából és Radoslav Lopasic 19. századi okmánytára alapján az ún. báni határőrvidék 1685-1768 közötti történelmének fontosabb okmányait.6 6 Ezen időintervallumon belül komoly hangsúllyal szerepel Batthyány II. Ádám horvát báni működése (1693-1703), valamint Batthyány Károly tisztségviselésének (1742-1756) ideje. A határvidékkel foglalkozik Vesna Miovic-Peric is, igaz ő az oszmán-ragúzai határt tette vizsgálata tárgyává.6 7 A magyar történettudomány hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy az Oszmán Birodalom mellett Dubrovnik és Velence is aktívan jelen volt a térségben, ezért ezek egymásra gyakorolt hatását sem vizsgálták eddig. A szerző annak járt utána, hogy vajon mi érdeke fűződhetett Dubrovnik életben tartásához Isztambulnak, amikor katonailag bármikor megsemmisíthette volna. Azonban nemcsak, mint kikötő, de mint piac is jó szolgálatot tett, és a könyv bebizonyítja, hogy egy látszólag sokkal erősebb birodalom is nagymértékben rászorul szomszédai segítségére. A könyv második felét kitevő, 18. századra vonatkozó forrásközlés megvilágítja egy birodalom végvidékének mindennapjait, és esetleg összehasonlítási alapot kínál egy másik területtel való összehasonlításához. A határőrvidékkel szorosan összefügg a migráció kérdése, amely rendkívül nagy hangsúlyt kapott az elmúlt 15 év horvát történetírásában, elsősorban Lovorka Coralic tollából. A történész komoly forrásfeltáró munkát végzett az elmúlt években főleg itáliai levéltárakban, ezért kutatásai is inkább ilyen irányúak.6 8 Elsősorban az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a horvát elvándorlás nem a 16. században tetőzött, mint azt várni lehetett volna, hanem korábban, már a 15. század második felében. Legjelentősebb munkáját azonban mégis „belső" témából írta, amelyben a középkori Horvátország közlekedési útvonalait térké-65 Buczynski, Alexander: Gradovi vojne krajine. 1-2. (Hrvatski institut za povijest; Bibliotéka Hrvatska povjesnica. Monografije i studije 4.) Zagreb 1997. 66 Gavrilovic, Slavko: Grada za istoriju vojne krajine u XVIII veku. Knjiga II. Banska krajina XVII-XVIII vek. Beograd 1997. Ezúton köszönöm Hornyák Árpádnak, hogy felhívta erre a kiadványra a figyelmemet. 67 Miovié-Peric, Vesna: Na razmedu. Osmansko-Dubrovaöka granica (1667-1806.) (Zavod za povijesne znanosti HAZTJ u Dubrovniku. Monografije 14.) Dubrovnik, 1997. 68 Ő írta Horvátország és Itália kapcsolatának történeti áttekintését is. Hrvatska/Italija. Stoljetne veze: povijest, knjizevnost, likovne umjetnosti. Priredila Natka Badurina. Zagreb 1997. A könyvben van egy hangsúlyos művészettörténeti fejezet is, amely miatt egyetemi kézikönyvnek is használható a kiadvány. Csak sajnálni lehet, hogy nem készült hasonló munka a magyar művészettörténészekkel közösen.