Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
1042 FIGYELŐ végvárrendszer 16. századi kiépítését Milan Kruhek dolgozta fel,50 de számos tanulmányt is megjelentetett a témával kapcsolatban.5 1 Kruhek elsősorban várépítészeti szempontból tárgyalja a problémakört, és bár a szakirodalmat alaposan ismeri, mégis hiányérzete lehet az olvasónak a levéltári források tekintetében. A magyar szakirodalmat nem használja teljes mélységben, így munkáiban a szlavón végvidék története nem is kerül tágabb kontextusban tárgyalásra, munkásságának ismerete mégis nélkülözhetetlen a korszak várépítészetével foglalkozók számára. Szlavóniai településtörténeti kutatásokhoz fontos Kruhek 1993-ban megjelentetett könyve, amelyben a Karlovac környéki településekről fellelhető adatokat gyűjtötte össze sok, 19-20. századi fényképpel illusztrálva.5 2 Ezt jól egészíti ki két horvát szerző munkája, amely Szlavónia, a Nyugat-Szerémség és a Dráván túli Baranya városait, udvarházait és templomait mutatja be jó minőségű fotók felhasználásával. Egyetlen hátránya, hogy a szerzőpáros sokat akar fogni, a neolitikumtól a millenniumig megpróbál mindent bemutatni.5 3 A Slavonski Brodban működő intézet az elmúlt években jelentős publikációkat adott ki a térség történetéről. Ok jelentették meg Rudolf Horvát Szerémségről szóló munkáját újra, ezzel is jelezve, hogy mely történelmi hagyományok folytatói kívánnak lenni.5 4 Az intézet kiadásában látott napvilágot Mato Artukovic szerb migrációról szóló munkája,5 5 és 2001-ben itt jelent meg Nenad Moacanin összefoglalása a térség oszmán megszállásáról.5 6 Ez utóbbi egy remek munka, a szer- \ ző használta a releváns magyar szakirodalmat, és rengeteg eredeti forrás alapján dolgozott. Talán a turkológia területe az a tudományok közül, ahol a legszorosabb együttműködésre van szükség, mert az észak-balkáni és a hódoltsági területek vizsgálata komoly komparatisztikai kutatásokat tesz lehetővé. Moacanin talán az egyik legtermékenyebb szerzője a szlavóniai törökkornak, jelentős forráskiadási tevékenységet is folytat. Ο jelentette meg a pozsegai szandzsák népes-50 Kruhek, Milan: Krajiske utvrde i obrana hrvatskog kraljevstva tijekom 16. stoljeca. (Bibliotheka Hrvatska povjesnica Monografije i studije Knjiga 1.) Zagreb 1995. 51 A teljesség igénye nélkül. Kruhek Milan: Krizevacka tvrdava i utvrde Krizevaéke kapitanije. Povijesni prilozi 20. (2001: 1.) 87-130./ Uő: Kostajnica u protuturskoj obrani hrvatskog kraljevstva. Povijesni Prilozi 20. (2001: 2) 71-99.; Uő: Cetin, Denkmal kroatischer Geschichte und der Fortifikationsbaukunst. Povijesni Prilozi 21. (2002: 1) 75-96.; Uő: Sredisnje drzavne institucije kraljevine hrvatske u razdoblju protuturskih ratova od 16. do 18. stoljeca. In: Hrvatsko-madarski odnosi i. m. 143-150. 52 Kruhek, Milan: Graditeljska bastina karlovaäkog pokuplja. Matica Hrvatska Karlovac 1993. 53 Durié Tomislav - Dragutin Feletar: Stari gradovi, dvorci i crkve Slavonije, Baranje i zapadnog Srijema. Zagreb 2002. A tájékozódást segíti, hogy a közel 40 oldal bevezető angol nyelvre is le van fordítva. Bőséges helytörténeti szakirodalom található a kötet végén, ami segíti a konkrét helységekre való rákutatást. 54 Horvát, Rudolf: Srijem. Naselja i stanovnistvo. (Bibliotheca Croatica - Slavonica, Sirmiensia et Baranyensia. Rukopisi knjiga 1) Slavonski Brod 2000. Rudolf Horvát (1873-1947) Kaproncán született történész, aki a Jugoszláv Királyság megalakulásakor először kezdett el történelmi szempontból foglalkozni Kelet-Szlavónia és Szerém történetével. 55 Artukovic, Mato: Srbi u Hrvatskoj. Slavonski Brod 2001. Hasonló témából írta Rudolf Horvát kandidátusi értekezését Hrvati i Srbi címmel. 56 Moacanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. (Bibliotheka Croatica: Slavonica, Sirmiensia et Baranyensia Studije. Knjiga 3.) Slavonski Brod 2001.
