Századok – 2005

FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035

1038 FIGYELŐ is adós a magyar történettudomány. Horvát részről ugyan készült egy Hunyadi Mátyás horvát politikáját feltáró monográfia, amely sok új adatot ismertet, és ad egy új Mátyás képet, ám a korszak teljes és reális megrajzolása elmaradt, hi­szen a témára vonatkozó óriási magyar szakirodalmat a szerző nem hasznosí­totta.1 6 A későbbiekben ezért még több figyelmet kell szentelni a Hunyadi- és Jagelló korszakbeli horvát-magyar viszony feltérképezésére, mert ekkor került eltérő geopolitikai helyzetbe a két királyság, és ez eredményezte a horvát történetértelmezés szerint, hogy Ferdinánd 1527 januári megválasztásával véget ért a horvát-magyar perszonálunió. A horvát-magyar kapcsolatok Mohács utáni történetének valamivel na­gyobb magyar szakirodalma van, elsősorban Pálffy Gézának köszönhetően. A magyar történész speciális témájának köszönhetően korán kapcsolatba került a horvát kutatási eredményekkel.1 ' A török ellenes védelmi rendszer horvát és szlavón területeinek jóval nagyobb szakirodalma volt világnyelveken is, mint a Királyi Magyarország területén húzódó frontvonalnak, így annak pontos feltá­rásához elengedhetetlen volt a Drávától délre fekvő berendezkedés beható is­merete.1 8 Pálffy helyesen ismerte fel, hogy történelmietlen a Drávát bármilyen értelemben határként értelmezni a kora újkorban, mert a forrásokban erre nézve semmilyen utalás nincsen. A Királyi Magyarországot egy történelmi tér­ként kell kezelni, főleg egy olyan komplex rendszer esetében, mint az ekkor ki­épülő katonai végvidék, és ehhez szükséges a horvát kutatási eredmények is­merete is. Ezt szem előtt tartva tett le az elmúlt években a kora újkori hor­vát-magyar kapcsolatok tárgykörében alapvető munkákat. A szlavóniai bud­róci Budor család1 9 példáján keresztül bemutatta egy délvidéki família túlélési esélyeit, több ponton tisztázta, hogy az 1558-ban a horvát sabor és a szlavón tartomány rendi gyűlés összeolvadásából születő új törvénykezési fórum a szla­vón hagyományokból táplálkozott, ezért kijelenthető, hogy az újkori horvát tör­vénykezés középkori magyar előzményekre vezethető vissza.2 0 Pálffy foglalta össze azt az összetett folyamatot, amelynek révén a középkori Horvátország te­rületi felmorzsolódása miatt magát az elnevezést Mohács előtt Magyarország integer részének tekintett Szlavóniára kezdték el használni, és Szlavónia fogal­ma hogyan „csúszott át" a 18. század elején Szerém, Verőce és Pozsega várme-16 Grgin, Borislav: Poceci rasapa Kralj Matijas Korvin i srednjovjekovna Hrvatska. Zagreb 2002. Már maga a cím, a bomlás kezdete is jelzi, hogy a szerző nem kíván szakítani azzal a 19. században szüle­tett képpel, amely a horvát állam hanyatló időszakának tartja Mátyás uralkodását. 1 ' Pálffy Géza: A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. Keletkutatás 1995/tavasz 61-86. 18 Uő: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejé­ig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) Történelmi Szemle XXXVIII. (1996: 2-3. sz.) 163-217. Az ebben felhasznált irodalom alapvető a kérdés körüljárásához. 19 Uő: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: A budróci Budor család a XV-XVIII. században. Klny. a Hadtörténeti Közlemények 115. évf., (2002: 4. sz.-ból). Horvátul is megjelent a Dragutin Feletar által szerkesztett Podravina című folyóiratban. Uő: Plemicka obitelj Budor iz Budrovca u razdoblju od 15. do 18. stoljeca. Podravina vol.3. broj 3. (2003: 3. sz.) 5-76. 20 Uő: Egy fontos történeti adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát-szlavón közös országgyűlés meghívólevele. In: Tanulmányok Bak Borbála tiszte­letére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 10. (2003: 2. sz.) 233-249.

Next

/
Thumbnails
Contents