Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
FIGYELŐ 1039 gyék területeire.2 1 Haditérképészeti kutatásai során feltárta a horvát-szlavón végvárak kiépítésében jelentős szerepet játszó Nicolo Angielini itáliai hadiépítész térképeinek keletkezéstörténetét.2 2 A katonai védelmi rendszer kiépülése során a Drávától délre fekvő területek helyzete annyiban volt speciális, hogy azok fenntartását a belső-ausztriai tartományok, Krajna, Karintia és Stájerország finanszírozták, és 1578-tól irányításuk is Grácból és nem Bécsből történt. Mindezek területi elhatárolása is kérdéses azonban, hiszen több dél-dunántúli várat fennállásuk alatt stájer segélypénzből láttak el.2 3 Pálffy abban hozott minőségi változást a horvát-magyar kora újkor-történeti kutatásokban, hogy felismerte annak szükségességét, hogy a Dráván túli területekkel foglalkozni kell. Ennek a munkának pedig a magyar történettudomány még korántsem ért a végére, mert meg kell vizsgálni a városiasodás kérdését a térségben, a vármegyék működését, a belső migrációt és a magyar területekhez fűződő viszonyt; hogy csak néhány fontos kutatási területet említsünk.2 4 A hadtörténelemhez hasonlóan az egyháztörténet terén is áttörést hozott 1 az elmúlt néhány év. Molnár Antal monografikus igénnyel feltárta nem csak a szűken vett hódoltsági, de a Drávától délre fekvő katolikus missziószervezés eseménytörténetét is.2 5 Helyesen ismerte fel, hogy a sajátos forrásadottság, és a boszniai ferencesek2 6 aktív jelenléte miatt csak a Balkán felől közelítve érthető meg a térség egyháztörténete.2 7 Csak remélni tudjuk, hogy mielőbb elkészül a \ zágrábi egyházmegye hódoltságkori történetének feldolgozásával, amely új megvilágításba helyezhetné a kora újkori magyar egyháztörténet bizonyos tisztázatlan kérdéseit. Ezzel párhuzamosan hatalmas munkát végzett Tóth István György, aki immár egy évtizede publikálja a térségre vonatkozó misszionáriusi levelezéseket, amelyek a horvát-szlavón területek egyik legfontosabb forrásegyüttesét képezik.2 8 Az ő munkássága sem ismeretlen a horvát történettudomány előtt, 21 Uő: Horvátország és Szlavónia a XVI-XVII. századi Magyar Királyságban. In: Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 9. (2002: 1-3. sz.) 107-123. 22 Uő: Ο povijesti η as tan ka zemljovida hrvatsko-slavonskih i ugarskih krajiskih utvrda Nicola Angielnija. Podravina vol. III. broj 5. (2004) 45-53. 23 Uő: A Bajcsavárig vezető út: A stájer rendek részvétele a Dél-Dunántúl törökellenes határvédelmében a XVI. században. Hadtörténelmi Közlemények 116. (2003: 2. sz.) 463-499. A horvát nyelvű hadiszabályzatok megszületésének körülményeiről pedig Uő: Az első horvát hadiszabályzatok (1578) magyarországi gyökerei. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István - Vonyó József. Pécs 2003. 293-304. 24 A kutatási feladatokról lásd Uő: Hrvatska i Slavonija u sklopu Ugarske Kraljevine u 16. i. 17. st. (s posebnim osvrtom na politicke, vojne i drustvene odnose) in: Hrvatsko-madarski odnosi 1102-1918. zbornik radova. Glavni urednik: Dr. Milan Kruhek. Zagreb 2004. 113-125. 25 Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572-1647) (Humanizmus és reformáció 26) Budapest 2002. 26 Uő: A ferencesek Boszniában a középkorban és a török uralom első időszakában. Limes XII. 41-42. (2000: 2-3. sz.) 39-65. 27 Uő: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon. Századok 134. (2000) 373-429.; Uő: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. (METEM könyvek 44.) Budapest 2003.; Uő: Hrvatski, bosanski i madarski katolicki sutav crkvenih institucija u okupiranim podrucjima Ugarske. In: Hrvatsko-madarski odnosi i. m. 135-143. 28 Misszionáriusok jelentései Magyarországról és Erdélyről (1627-1707). Kiadja Tóth István György. Róma, Budapest 1994.; Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről (1572-1717). I—III. Kiadja Tóth István György. Róma-Budapest 2002-2004
