Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
1036 FIGYELŐ a nyolcvanas években, és több jól sikerült tanulmánykötet is napvilágot látott, ám behatároltsága miatt a téma „ellaposodott", és az utolsó jelentős munka — egy a migrációra vonatkozó forrásgyűjtemény — nemzetközi vállalkozásban, 1999-ben látott napvilágot.4 A hatvanas években virágkorát élő gazdaságtörténeti kutatásokat előtérbe helyező irányzatnak köszönhető, hogy Othmar Pickl és Szakály Ferenc több munkájukban bebizonyították azt,5 hogy a kora újkorban a Dél-Dunántúl, Szlavónia és Belső-Ausztria tartományai egy gazdasági teret képeztek, és a 20. századi határok alapján a kérdés egyszerűen nem vizsgálható. Rajtuk kívül Engel Pál és Mályusz Elemér tettek le alapvető munkákat az asztalra a 15. századi horvát történelem alapkérdéseiről, ami annak köszönhető, hogy helyesen tekintették egy térségnek a történeti Magyarországot, amelynek minden régiójára hatással voltak a budai udvarban történtek. Sajnos a kutatási eredményeik nem épültek be szervesen a horvát történettudományba, és 1989 előtt a jugoszláv történetírás, mivel negligálni nem tudta a 900 éves perszonálunió tényét, ezért, inkább nem foglalkozott hangsúlyosan ezzel a kérdéssel. Elmondható, hogy a horvát tudományosság a művészettörténetet és irodalomtörténetet kivéve, viszonylag csekély érdeklődést mutatott Magyarország, illetve a magyar történelem iránt.6 1989 után örvendetes változások következtek be a két ország történésztársadalmának hozzáállásában. Felnőtt egy fiatal nemzedék, amelynek tagjai már sem a szűk nemzetállami ideológiát, sem a görcsös, politikai hatalomnak való megfelelést nem érezték követendő példának, hanem a forrásokból kiindulva kívántak új eredményeket elérni a horvát késő közép- és kora újkor különböző területein. Ösztöndíjak segítségével egyre többen tölthettek el több-kevesebb időt Zágrábban, és építettek ki ezalatt egyre szorosabb kapcsolatokat. A közös munka csúcspontja a budapesti Történettudományi Intézet és a Hrvatski institut za povijest7 által közösen szervezett konferencia volt, amelynek anyaga 2004-ben Zágrábban horvátul jelent meg.8 A kötet tanulmányai remek kereszt-4 Pálffy, Géza - Miljenko Pandzic - Felix Tobler: Ausgewählte Dokumente zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert. Eisenstadt/Zeljezno 1999. 5 Terjedelmi okok miatt csak néhány bibliográfiai adat megemlítésére van mód, de a két szerző munkássága ennél sokrétűbb. Pickl, Othmar: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970) Hgg. Von Othmar Pickl. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Band 1) Graz 1971. 71-131. Szakály Ferenc: Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in der ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft. In: Uo. 235-273, és Uő: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. In: Somogy Megye Múltjából (Levéltári Évkönyv 4.) Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. 55-112. 6 Sokcsevits Dénes: Magyarország története a horvát történettudományban 1989-1999. Regio 2000/3. 175-189. 7 A horvát történettudományi intézet jelenlegi vezetője Milan Kruhek. Öt részlege van, középkori, modern történelem, 19. század, kortárs történelem és horvát latin historiográfia. Kihelyezett részleg működik Slavonski Brodban, amelynek a feladatai közé Szlavónia, Szerém és Baranya történetének kutatása áll. http://www.hizp.hr az internetes elérhetőségük, folyóirataik pedig az 1982 óta élő Povijesni prilozi, valamint az inkább 20. századdal foglalkozó Casopis za suvremenu povijest. Sajnos internetről egyelőre egyik sem tölthető le, és magyarországi könyvtárak sem járatják jelen ismereteink szerint. A Slavonski Brodban működő intézet 2001-ben indított évkönyvet Scrinia Slavonica címmel, amelynek szerkesztőbizottságában a magyar Koszta László és Tóth István György is helyet kapott. 8 Hrvatsko-madarski odnosi 1102.-1918. Zbornik radova. Glavni urednik: Milan Kruhek. Zagreb 2004. Ismereteink szerint magyar nyelvű megjelentetésére kevés a remény.
