Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
FIGYELŐ Varga Szabolcs A 15-17. SZÁZADI HORVÁT TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁNAK ÚJ IRÁNYAIRÓL (1990-2004) „Kevés példa akad Európa történelmében arra, hogy két nyelvében ennyire különböző nemzet kultúrájában ilyen sok szállal kötődjön egymáshoz. Ez a kapcsolat olyannyira szorossá vált, hogy a reneszánsz, illetve a barokk idején számos olyan kiemelkedő személyiség akadt, akiket, mind a magyar, mind a horvát kultúrtörténet és nemzeti emlékezet joggal vallhat és érezhet magáénak."1 Ezért nehéz úgy középkori vagy kora újkori témához nyúlni, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kor sajátosságait, és modern földrajzi és történelmi fogalmakkal kí, vánjuk az adott korszak eseményeit értelmezni. Ez komoly felelősséget is jelent a két ország történészei számára, mert már a 19. század végén amiatt kesergett 1 a jeles historikus, Margalits Ede, hogy „Horvátország Magyarországtól ... érze, lemben és szellemben majdnem teljesen elszakadt: nem értjük, nem ismerjük egymást!"2 A helyzet azóta sem lett kedvezőbb, sőt! Az a századfordulón felmerült elképzelés, miszerint a Századok folyóirat hasábjain létrehoznak Sufflay Milán közreműködésével egy Szláv szemle című rovatot, és „..lépést fogunk tartani a megjelenő horvát, szerb és egyéb szláv történelmi művekkel...", néhány év után megbukott, igaz ekkor még léteztek a — sokszor — vitáktól sem mentes, ám mégis egymás eredményeire építő horvát-magyar történeti kutatások. A legjelesebb horvát és magyar történészek olvasták és ismerték egymás munkáit, ám a 20. század viharos eseményei és ideológiai hánykódásai nem kedveztek a horvát-magyar közös vizsgálatoknak. A II. világégést követő években csak lassan normalizálódott a helyzet, és először Ausztriában találtak közös fórumot magyar és horvát kora újkort „fürkésző" történészek. Az 1969-ben útjára induló Mogersdorf-konferencia volt a megfelelő színtér egymás kutatásainak megismerésére, és a burgenlandi horvát betelepülés volt az első olyan téma, amelyben magyar, osztrák és horvát történészek közös erőfeszítéssel tudtak sikert felmutatni.3 Ez a fórum bővült tovább 1 Sokcsevits Dénes: Magyar múlt horvát szemmel. Budapest é. n. [2004] 9. 2 Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium I. Budapest 1900. 4. 3 A mogersdorfi konferenciák jelentőségéről eddig nem született értekezés. Az első kötet remek anyagából csak egyet emelnénk ki illusztrálás végett. Zontar, Josip: Südslaven und die Türken. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1969. Eisenstadt, 1972. 95-109. Alapvető továbbá a kérdéshez: Breu, Josef: Die Kroatiensiedlung im Burgenland und den anschließenden Gebieten. Wien 1970. Valentic, Mirko: Gradiscanski Hrvati od XVI stoljeca do danas. Zagreb 1970. Rajtuk kívül Harald Prickler, Tobler Felix, Zimányi Vera és Ivan Kampus e témabeli munkásságát kell elsősorban kiemelnünk.
