Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 105 A stratégiai és ideológiai megfontolásoknak meghatározó szerepük volt a kubai bevándorlást elősegítő adminisztratív és jogszabályi változtatások megalkotásában. Habár a külpolitikai célkitűzések a hidegháború alatt végig szerepet játszottak az USA Kubával kapcsolatos bevándorláspolitikájának alakításában, az első hullám (1959-1962) volt az, amely mind stratégiai, mind pedig ideológiai szempontból a legtisztábban szolgálta az Egyesült Államok külpolitikai céljait. A második hullám (1965-1973) alatt a hangsúly a menekültáramlat ideológiai értékére helyeződött át. Először az 1960-as évek végén merültek fel kételyek azzal kapcsolatban, hogy a menekültbefogadási politika megfelelő eszköz-e a kubai forradalom elleni küzdelemben. Ezek a kételyek az 1970-es években kezdtek elmélyülni, és az 1980-as években erősödtek föl a harmadik hullám, az 1980-as marieli exodus miatt (melynek során a kubai kormány ún. nemkívánatos bevándorlókat, elsősorban köztörvényes bűnözőket is feltett a Floridába induló hajókra),1 8 mígnem a hidegháború után bekövetkező negyedik hullám alatt, vagyis a „csónakosok" által előidézett 1994-es migrációs válság idején végleg megváltozott a bevándorlást támogató, kommunistaellenes hozzáállás, és szigorúbb korlátozásokat vezettek be az általános amerikai bevándorláspolitikával összhangban.1 9 A migráció e két ország kapcsolatában játszott szerepének megértése céljából különösen fontos az 1959-től 1966-ig tartó időszak vizsgálata. Elsőként azért, mert Kubában az 1959-től 1966-ig tartó időszakban mentek végbe a forradalmi rendszer által előidézett legdrasztikusabb átalakulások. A rendszert nyíltan és aktívan ellenzők vagy börtönbe kerültek, vagy ezrével haltak meg a kiújuló polérkezése eredményeként az USA komoly menekültügyi válsággal küzdött a hidegháború utolsó évtizedében. 18 Az 1980-as marieli menekültválság során mintegy 125 ezer kubai érkezett az Egyesült Államokba. Ebből 2746 egyén bizonyult kiutasítandónak - pl. a köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt bűnözők, akiknek akaratlan befogadása közfelháborodást váltott ki Amerikában. Mivel azonban a két ország között nem álltak fenn diplomáciai kapcsolatok, deportálásukra nem volt mód. Az 1980-as incidens egyértelműen rámutatott arra, hogy az USA kubaiakkal szemben gyakorolt migrációs politikája könnyen kétélű fegyverré válhat. A kubai bevándorlással kapcsolatos hangulatváltozást jól tükrözte, hogy az 1980-as hullámban érkező kubaiak nem kaptak azonnal menekültstátust, hanem az ekkortájt Haitiből érkező menekülőkre alkalmazott „belépő (függő státusú)" - „entrant (status pending)" - kategóriába sorolták őket is. A válságot követő négy év során a kétoldalú tárgyalások központi kérdése volt a kiutasítandó egyéneknek Kubába ' történő visszafogadása. Erre az 1984-ben aláírt migrációs egyezmény keretében került sor, melynek létrejöttében meghatározó szerepet játszott, hogy 1981-1984 között a Reagan-kormányzat a kubai bevándorlás lehetőségét teljesen elutasította, ami az illegálisan hajón érkezők visszafordítását is magába foglalta. Az egyezmény kubai részről történő aláírása és az 1980-as kiutasítandók visszafogadása egyúttal rámutatott a Castro-rezsimnek a kivándorlási biztonsági szeleptől való függőségére. (Az 1984-es egyezményről ld. 37. lábjegyzet.) John Scanlan - Gilburt Loescher: U.S. Foreign Policy, 1959-80: Impact on Refugee Flow from Cuba. The Annals of The American Academy of Political and Social Sciences, May 1983. 116-117., 126., 128.; Jorge I. Dominguez: Cooperating... I. m. 45-47. 19 A marieli válság után a Kubából érkező bevándorlókat érintő, egyre szigorúbbá váló korlátozásokkal kapcsolatban Id. Jorge I. Dominguez: Cooperating... I. m. 32., 45-59., 72-84.; Masud-Piloto: i. m. 7. és 9. fejezet; Mario A. Rivera: Decision and Crisis. U.S. Refugee Policy in the Mariel Crisis. Lanham, University Press of America, 1992.; David W. Engstrom: Presidential Decision Making Adrift: The Carter Administration and the Mariel Boatlift. Lanham, Rowman & Littlefield, 1997. A kubai állásponttal kapcsolatban, különösen az 1990-es évek migrációs kérdéseinek tekintetében ld. Jesús Arboleya: Havana-Miami. The U.S.-Cuba Migration Conflict. Melbourne: Ocean Press, 1996.; Ernesto Rodriguez Chávez: Cuban Migration Today. La Habana, José Marti, 1999.; Carmen R. Alfonso Hernández: 100 Questions and Answers about Cuba. Madrid, Pablo de la Torriente, 2000. 58-60.
