Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
1028 KISEBB CIKKEK schillingben számított 400 magyar dukát 45 000 krajcárra rúgott. Készpénzének további 510 forintján is aranyforint értendő, s mivel esetükben a 109 krajcáros árfolyam az eredetiben adott, a magyar dukátoknál alacsonyabb árfolyamú, vélhetően vegyes összetételű aranyak együttesen 55 590 krajcárt értek (510 χ 109 = 55 590). Dernschwam számadásának második tétele — az egyenként 109 krajcáros kurzussal számított 510 forint (= 510 dukát) — azonban nem lehetett egyenlő 1676,5 rénes forinttal, hanem a magával vitt dukátjainak (400 + 510) együttes értéke tett ki 1676,5 rénes forintot. Az I. és a II. tétel krajcárjait összevonva kaphatjuk csak meg a helyes eredményt úgy, hogy a krajcárok összegét elosztjuk az 1 rénes forintnak megfelelő 60 krajcárral, azaz 45 000 + 55 590 = 100 590 100 590 : 60 = 1676,5! Hans Dernschwam Bécsből magával vitt készpénze zömmel nagy értékű dukátokból, azaz aranyforintokból állt. Készpénzének III. tétele ismeretlen mennyiségű, de igen értékes ezüst tallérokból és szerényebb nemesfém-tartalmú váltópénzekből állt. 18 A magyar dénárok folyamatos verésére és elterjedtségére 1. Huszár·. Habsburg-házi ... 29-30.; körmöcbányai tömeges előállításukra 1.: Stefan Kazimír - Jozef Hlinka: Kremnická mincovna 1328-1978. Kremnica 1978. 348.; hódoltsági elterjedtségükre: Buza János: A magyar dénár kivitele Eszak-Itáliába a XVI. század közepén. A numizmatika és a társtudományok II. Szerk.: Krankovics Ilona. Debrecen 1996. 89-98. (A továbbiakban: Buza: A magyar dénár kivitele Eszak-Itáliába ...), János Buza: Geldwertverhältnisse bei der monetären Integration und Desintegration im Geldverkehr Ungarns während der Türkenzeit. In: Bayern-Ungarn Tausend Jahre. Aufsätze zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Hgg. von Herbert W Wurster - Manfred Treml - Richard Loibl. Passau-Regensburg 2001. 139-140., (137-153)., magyarul: Buza János: Az együttesen 76 rénes forintot és 51 krajcárt érő tallérok, továbbá az ezüst váltópénzek (magyar veretek — nagyobb részt dénárok,1 8 kisebb részben garasok — és török oszporák /akcsék/) a Bécsben magához vett teljes összeg 5%-át sem érték1 9 el. A Konstantinápolyban hosszan időző Dernschwam végelszámolásának sorrendben a IV, s egyben a legjelentősebb tétele az a 600 dukát volt, amelyet — mint fentebb láttuk —Velencén át juttattak el hozzá Bécsből; ez utóbbiakat ugyancsak krajcárban összesíthető pénzre, — a magyar nyelvű fordításból kimaradt —1085 rénes forintra számította át. Dernschwam szigorúan magánjellegű számadásának tételei az alábbiak szerint összegezhetőek: I. 400 magyar dukát 15 schillingjével = 750 rénes forint 00 kr. II. 510 egyéb dukát 109 krajcárjával = 926 rénes forint 30 kr. Az I. és a II. tétel együtt = 1676 rénes forint 30 krajcár III. Tallérok, magyar és török váltópénzek = 76 rénes forint 51 kr., IV. Velencén át küldött 600 dukát = 1085 rénes forint 00 kr. Mindösszesen - 2837 rénes forint 81 krajcár, azaz 2838 rénes forint 21 kraic.ir* Nem kétséges, hogy Hans Dernschwam pontosan számolt. Vélhetően számvetésének magánjellegű voltával magyarázható az, hogy a pénznemeket és a pénzneveket nem írta fel olyan Monetáris integráció és dezintegráció a török kori Magyarországon. In: A fejlett gazdaság vonzásában. Szerk.: Veress József (A BME Gazdaság- és Üzletpolitikai Tanszékének kiadványa) Budapest 2001. 80., (77-106.); vö.: VT Székely György: Elkülönülés vagy egységesülés? A hódoltsági éremleletek összetételének strukturális változásai a 16. századi Magyarországon. A hódoltság régészeti kutatása. Szerk.: Gerelyes Ibolya - Kovács Gyöngyi. Opuscula Hungarica III. Budapest 2002. 325-331.; legújabban: Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir... Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Budapest 2004. 24-25. 19 Egy tizedesig kerekítve is csupán 4,4% az összes ezüst pénz részesedése. 20 „... vagyis mindent egybevetve összesen kétezer-nyolcszázharmincnyolc rénes forintot és huszonegy krajcárt költöttem." Dernschwam/Tardy: 504.
