Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
KISEBB CIKKEK 1029 gondosan, mint ahogyan törökországi tartózkodásának naplójában több esetben tette.2 1 Tardy Lajos fordításának kiegészítésével, azaz Franz Babinger közléséhez — kiváltképpen az eredeti forrásból merített számadataihoz — ragaszkodva az alábbi módon tehető teljessé Hans Dernschwam konstantinápolyi utazásának végelszámolása: „Bécsből elindulva 15 schillingjével [számított] 400 magyar [arany-] forintot vittem magammal, további 510 [arany-] forintot 109 krajcárjával, [összegük] 1676 % rénes forintot tesz ki, illetve [vittem még] tallérokban, magyar érmékben és akcséban 76 rénes forintot és 51 krajcárt. Bécsből Velencén át eljuttattak még hozzám 600 dukátot, ι [amelyek] 1085 rénes forintot tesznek, mindent egybevetve 2838 rénes forint és 21 krajcár a pénz összege. " < A krajcárra átszámított, illetve eleve krajcárban közölt dukát-árfolyamok között különbségek láthatóak. A magyar aranyforint 112,5 krajcáros kurzusa a legmagasabb, a Bécsből magával vitt, de meg nem nevezett aranyforintoké 109 krajcár, illetve a Bécsből Velencén át eljuttatott dukátoké 108,5 krajcár volt. A magyar aranyforint 112,5 krajcáros árfolyama láttán az alábbi két főbb következetésre nyílik lehetőség: a, Dernschwam a magyarországi árfolyam ismeretében számíthatta a magyar aranyforint kurzusát, ugyanis a 112,5 krajcár — 1 krajcárt 1 1/3 dénárban2 2 számítva — 150 dénárral volt egyenlő, azaz annyival, amennyiben Magyarországon, az 1550-es évek közepén a magyar aranyforint járt. b, Dernschwam teljes mértékben tisztában lehetett az árfolyamkülönbségekkel, és az ázsiót — azaz a felárat is figyelembe véve — adta meg a magyar aranyforint 112,5 krajcáros árfolyamát, ugyanis ez az érték meghaladta a magyar dukát — hivatalos és ismert — bécsi kurzusait.2 3 Ami pedig a Bécsből Velencén át küldött dukátok 108,5 krajcárra tehető árfolyamát illeti, nem téveszthető szem elől az, hogy a pénzküldésnek költségei voltak, továbbá ismeretes az is, hogy a kereskedőknek számolniuk kellett az átváltási nyereség és az átváltási veszteség2 4 kockázatával, illetve azzal, hogy Velence kényszerárfolyamot alkalmazva saját dukátja — a zecchino — árfolyamát2 5 állította az aranypénzek kurzusainak élére. * 21 „... den vng. gulden allhie per 57 asper gerechnet, ... thut per 1 jar 198924 asper; die raachen zw 57 asper per fl. in gold, fl. 3489 vnd asper 51." Dernschwam/Babinger: 50., illetve „.. (a magyar forintot itt ötvenhét akcséjával számítva) ... ez egy évre százkilencvennyolcezer-kilencszázharmincnégy akcse. Az aranyforintot ötvenhét akcséjával számítva ez háromezer-négyszáznyolcvankilenc forint és ötvenegy akcse." Dernschwam/Tardy: 201. [A 10 akcse különbség — 198924 helyett elírással 198934 — minimális mértékben befolyásolja a végösszeget; megjegyzendő azonban, hogy a DernschwamlBabinger kiadvány tartalmazza a valós adatot, illetve tükrözi Dernschwam számításának helyességét.] 22 Huszár: Pénzforgalom - Sopron ... 50. 23 Buza: A magyar és a török dukát ... 896-897. 24 Több átszámítási táblázatot tartalmaz a Scherhauff által összeállított kereskedelmi kézikönyv: Wienn nach Venedig oder Venedig nach Wienn etc. Darinnen wird angezeiget, wie anfenglich alle waren in Venedig verkaufTt, ... Michael Scherhauff ... Geben zu Wienn den 1 tag Augusti des 1563. Eredeti példányát a „Meder'sches Handelsbuch"-hal egybekötve Prágában a premontreiek kolostori könyvtára (Kláster premonstrátu na Strahové) őrzi. A belőle nyert adatok egy részét első ízben a magyar dénár forgalmáról tartott előadásomban hasznosítottam: Buza: A magyar dénár kivitele Észak-Itáliába ... 90-91., 95. 25 Nicolo Papadopoli Aldobrandini: Le monete di Venezia. Parte II. (Da Nicolo Tron a
