Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
KISEBB CIKKEK 1027 nyelvű fordítása már nemcsak értelmezési gondokat vet fel, hanem hiánypótlásra is kötelez. Kimaradt ugyanis belőle a következő — dőlten szedett — tétel: „..machen r. fl. 1085,..." vagyis a rövidítéseket feloldva az, hogy a Bécsből Velencén át Dernschwamhoz eljuttatott 600 dukát 1085 rénes forinttal volt egyenlő. Ε hiányzó tétel nélkül a 2838 rénes forintra és 21 krajcárra rugó — véleményem szerint — kétségtelenül helyes végösszeg sem lenne elfogadható. Ahhoz, hogy egyértelművé váljon Hans Dernschwam 1555 nyarán kelt végelszámolása, meg kell világítanunk azt, hogy miként is számolt a Fuggerek13 kiválóan felkészült magyarországi faktora. Dernschwam korában közismer-I ten rénes forintokban számoltak a délnémet és az osztrák térségben úgy, * hogy 1 rénes forintot 60 krajcárral te, kintettek egyenlőnek. Dernschwam számadásának idején pontosan 60 krajcár értékű ezüstpénz nem volt forgalomban, krajcárokat azonban több címletben is vertek, így akinek 60 krajcárja volt együtt, vert pénze 1 rénes forintot ért. A magyar aranyforintok árfolyamát azonban nem krajcárban, hanem schillingben adta meg Dernschwam úgy, hogy 1 magyar aranyforintot 15 schillinggel tekintett egyenlőnek. A már többször említett schilling a Karoling-korból eredeztethető fontdénár-rendszer módosult eleme volt, és Dernschwam idején 1 fontra 8 schillinget, illetve 60 krajcárt számítottak. A rénes forint, illetve a fontdénár nyomán vezetett számadások a kortársak számára — nyilván — nem voltak bonyolultak. Nemcsak Bécsben, hanem a császári fővároshoz közeli Sopronban is éltek vele: 1 font = 8 schil-ling = 240 (bé-csi) dénár = 60 krajcár 1 rénes forint = 60 krajcár = 240 (bécsi) dénár" Mivel 8 schilling 60 krajcárral volt egyenlő, egy schilling árfolyama 7 krajcárt és 2 bécsi dénárt, azaz 7,5 krajcárt tett ki. A magyar aranyforint Dernschwam által említett 15 schillinges értéke 112,5 krajcárnak felelt meg. A dukát értékének schillingben történő meghatározása nem tekinthető egyedi — Dernschwam személyéhez köthető — esetnek, a schilling (ß) = sol.(ildus) a soproni számadásokban15 is előfordult, illetve korábban, 1544-ben. Ferdinánd — devalvációs céllal — a magyar dukát 14 schillingen jegyzett értékével szemben 13 schillingben1 6 határozta meg a török dukát kurzusát.1 7 Dernschwam számadásának első tételéről megállapítható tehát, hogy a Bécsből magával vitt és egyenként 15 13 Gazdaságtörténetírásunkban korán helyet kapott Dernschwam neve, Wenzel Gusztáv klasszikus művében - „A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében" - több ízben említette, vö.: Berlász Jenő: Johann Dernschwam und seine Bibliothek. In: Die Bibliothek Dernschwam. Bücherinventar eines Humanisten in Ungarn. Herausgegeben von Jenő Berlász. Szeged 1984. 299., 303. 14 A számítási pénzekre, pénzrendszerekre bőséges példaanyaggal illusztrált kitűnő irodalom áll rendelkezésre: Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez /Nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján 1540-1560/. Levéltári Közlemények 36. (1965) 238-247., illetve Huszár: Pénzforgalom - Sopron ... 49-50. 15 Huszár: Pénzforgalom - Sopron... passim. 16 Wien, 26. I. 1544., Österreichisches Staatsarchiv, Hofkammerarchiv. Patente und Verordnungen, Fase. R.N. 1. S. 94., kivonatára 1. Siegfried Becher: Das österreichische Münzwesen vom Jahre 1524 bis 1838. Wien 1838. II. 24-25. 17 Részletesebben: Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén. Századok 135. (2001) 889-906. (A továbbiakban: Buza: A magyar és a török dukát ...).
