Századok – 2005

KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025

KISEBB CIKKEK Buza János: HANS DERNSCHWAM 1555. ÉVI SZÁMVETÉSE, ÉS EMLÉKIRATÁNAK ZÁRÓ ESZTENDEJE Hans Dernschwam és Sebastian Münster nevét egymás mellett látva aligha kételkedhetünk abban, hogy a két kiváló humanista közül a világhírű kozmográfus1 személye vált ismertebbé a tudománytörténetben. Nevük együttes említését jelen esetben az indokolja, hogy Münster — közvetlenül halála előtt befejezett2 — utolsó művét „szepességi, illetve besztercebányai " barátjának, a „kitűnő, páratlanul bölcs, kiváló szorgalmú és szellemű ..." korvinát is mentő Dernschwam János úrnak3

ajánlotta. Hans Dernschwam valóban rászolgált a baráti dicséretre, amelynek alapja azzal is szélesíthető, hogy kiemelkedően „éles szemű" megfigyelő és krónikás4 volt. Az élmények, a szakmai információk és az olvasmányok nyomán papírra vetett feljegyzései, naplói rendkívül értékes, a gazdaság- és a művelődéstörténet tárgykörébe tartozó ár- és mértéktörténeti5 — tegyük hozzá pénztörténeti adatokban is gazdag — források közé sorolhatóak. Avatott méltatója szerint Dernschwam alig álmodhatott arról, hogy nyílt szívvel írt, szerény sorait valaha is sajtó alá rendezik.6 Törökországi útjáról visszatérőben, 1555. augusztus 4. és 6.-a között jegyezte fel Budán, hogy „Egy pint bor ára most, a kitett árjelző tanúsága szerint, három magyar dénár. A magyar pénz forgalomban van; két és fél, olykor két magyar dénárért egy akcsét adnak."7

Feljegyzése két szempontból is igen értékes, ugyanis egyfelől megerősíti azt, hogy a magyar dénárok továbbra is forogtak a török uralom alá került országrészen, másfelől megadja az ak-1 Münster többször és nagy példányszámban kiadott Cosmographia c. művének részletére legújabban 1.: Plihál Katalin - Hapák József: Európa térképei 1520-2001. Helikon Kiadó-Bibliotheca Nationalis Hungáriáé, hely és év nélkül (Budapest, 2004.) 2 „Es ist gewiß keine Übertreibung, wenn Seb. Münster sein letztes, kurz vor dem Tode abgeschlossenes Werk, die 'Rudimenta mathematica' (Basel, März 1551) in der am 6. März 1551 zu Basel geschriebenen Vorrede (epistola nuncupatoria et praefatio in librum) dem 'eximo vim, singularique prudentia, industriaque ac ingenio eminenti, Domino Johanni Dernschwammo Cepusiensi seu Novisoliensi, amico' zueignet." Hans Dernscwam's Tagebuch einer Reise nach Konstantinople und Kleinasien (1153/55). Nach der Urschrift im Fugger-Archiv herausgegeben und erläutert von Franz Babinger. Studien zur Fugger-Geschichte. Herausgegeben von Jacob Strieder. München-Leipzig 1923., ill. Neudruck der 1. Auflage 1923 mit einem Nachwort von Roman Schnur. Berlin - München 1986. XXVIII. Babinger bevezető tanulmánya I. részének cime: Hans Dernschwam's Leben und Wirken /1494-1568/. (Továbbiakban a bevezetőre 1. Babinger:, illetve Dernschwam útleírásának Babinger által kiadott szövegére: Dernschwam/Babinger:). 3 Hans Derschwam: Erdély - Besztercebánya - Törökországi útinapló. Közreadja Tardy Lajos. Budapest 1984. 64-65. (Továbbiakban: Dernschwam/Tardy:). 4 Tardy IMJOS bevezetőjének — Dernschwamtanulmányának — a címadása kitűnő: „Egy éles szemű, hideg szívű krónikás a 16. századból" Dernschwam/Tardy: 5. 5 Babinger: XXXV 6 Babinger: XXXVI. 7 Dernschwam/Tardy: 498., illetve „Sein zaiger augestattet, hot jecz ein pint wein 3 vng. d goltten. Vng geltt ist gengig, in 2 V4 d per 1 asper, auch 2 d." Dernschwam/Babinger: 270-271.