Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
104 SZABÓ ÉVA ESZTER lemző kubai kivándorlási rekordot, valamint a jelentéktelennek mondható bevándorlást egyesek a „Castro által létrehozott Kuba megítélésének legbeszédesebb tényezőiként értelmezik."14 A tömeges migráció kialakulásához azonban a kibocsátó országban uralkodó belső körülmények nem elegendőek. Létrejöttének egyik fontos alapfeltétele egy fogadókészséget mutató célország. Kuba esetében a kivándorlást egyfelől az az összetett forradalmi változás indította el, amellyel Castro az USA 1898 óta fennálló gazdasági és politikai penetrációjának kívánt véget vetni, saját hatalmát pedig megőrizni. Másfelől azonban a kivándorlást előidéző tényezők között hasonlójelentőséggel bírnak a forradalomra adott amerikai válaszreakciók, beleértve a kivándorlás amerikai részről történő elősegítését is. Amint azt egy elemzés hangsúlyozza, „Castro politikája potenciális tömeges exodust hívott életre, az USA politikája pedig lehetővé tette, hogy ez az exodus megvalósuljon."15 Ezenkívül ahhoz, hogy a migránsok „politikai menekülteknek" minősüljenek, elenged' hetetlen, hogy a befogadó ország annak tekintse őket. Az amerikai külpolitika és bevándorláspolitika hidegháborús kontextus közepette kialakuló összefüggéseinek fényében válik érthetővé, hogyan is ölthetett a kubai migráció ilyen arányokat. Ahogyan a kubai forradalom gyökeresen megváltoztatta az Egyesült Államok latin-amerikai külpolitikáját, a Kubából érkező tömeges bevándorlás hasonlóképpen fordulópontot jelentett az amerikai bevándorlástörténetben. Először történt meg az, hogy az USA az ún. első menedék országává vált, ahol a migrációs válsághelyzet eredményeként csak felületesen vagy egyáltalán nem szűrték a leendő bevándorlókat. Habár a 19. század elején John Quincy Adams külügyminiszter nem a migrációs kérdésekben foglalt állást, amikor megállapította, hogy Kuba csak az Egyesült Államok felé irányulhat, és a „gravitáció törvényeinek" értelmében az USA nem taszíthatja el magától az országot,16 a kijelentés a bevándorlás szempontjából is igaznak bizonyult. A hidegháborús környezetben azonban a kubai beáramlás stratégiai és ideológiai értéke háttérbe szorította az amerikai bevándorlástörténetnek ezt a különleges pillanatát és annak jövőbeli kihatásait, vagyis az amerikai határoknak a szomszédos országokból érkező menekültáradatokkal szembeni sebezhetőségét.1 ' mába érkezett, hogy átvegye a konzulátus irányítását, 12 ezer kérelmet kapott olasz állampolgároktól, akik Kubába akartak kivándorolni a jobb életkörülmények reményében." Ld. uo. 14 Montaner: i. m. 779. A kubai nettó migráció (vagyis az összes ki- és bevándorló számából vont egyenleg) adataival kapcsolatban ld. Jorge I. Domínguez: Cooperating... I. m. 34. A kubai népesség egytizede menekült el a szigetről az elmúlt negyven év alatt, néhány becslés szerint azonban akár kétmillió kubai is követné példájukat, ha lehetőségük nyílna rá. Ld. Packenham: i. m. 160. De becslések helyett álljon itt egy sokatmondó példa. Az USA és Kuba között létrejött 1995-ös migrációs egyezmény alapján az Egyesült Államok körülbelül 20 ezer bevándorlási vízumot biztosít a kubaiaknak - a közeli hozzátartozókat e kvóta fölött fogadják be -, a kubai kormány pedig igyekszik megakadályozni az illegális kivándorlást. Az egyezmény értelmében 5 ezer vízumot osztanak ki a Svájci Követségen belül működő amerikai érdekképviseleten (US Interest Section) a minden év júliusában megtartott ún. „lottósorsolás" útján. 1999-ben 541 ezer kérelem érkezett. Ld. John J. Putman: Evolution in the Revolution. Cuba. The National Geographic, 1999/6. 34. A sorsolás útján kiosztandó vízumok számát a folyóirat helytelenül 15 000-ben állapítja meg. 15Richard Fagen - Richard Brody - Thomas Ο' Leary: Cubans in Exile: Disaffection and the Revolution. Stanford, Stanford University Press, 1968. 102. 16 John Quincy Adams: To Hugh Nelson. In: Latin America and the United States. A Documentary History. Ed. by Robert H. Holden és Eric Zolov. New York, Oxford University Press, 2000. 9. 17 Itt elsősorban az 1980-as évek során az Egyesült Államokba érkező haiti és közép-amerikai, főként salvadori, nicaraguai és guatemalai menekülteket említhetjük Mindezen menedéket keresők
