Századok – 2005

MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011

1018 MŰHELY 3) Nyomda-, könyv- és könyvtártörténet a 15-17. században. A Szent István-i birodalom és tartományainak késő középkori és kora újkori kulturális állapotait áttekintve szembeötlik, hogy a magyar nyomda-, könyv- és könyvtártörténeti örökség nagyobbik és régebbik része nem a mai Magyarország területén, hanem a Felvidéken és Erdélyben jött létre. Ezt a körülményt gazdagon és beszédesen bizonyítja a Magyar Királyságban 1473-tól 1600-ig megjelent nyomtatványok könyvészete. Az összesen 869 tétel közül 403 erdélyi nyomdákból, 189 pedig felvidékiekből származik. Emiatt a két peremvidék éppenséggel központi jelentőségű kulturális tevékenységek emlékeit nyújtja a magyarságtudománynak, amelynek ugyanebben az összefüggésben a szlovák és a román belső szellemi kibontakozás tényezőivel kell szembesülnie. Az erdélyi tételek közül ugyanis 38 nyomtatvány Brassóban, Gyulafehérváron, Szászsebesen, Szászvárosban és Szebenben cirill betűkkel készült, mégpedig 23 ó-egyházi szláv, 11 román és 4 vegyes, ó-egyházi szláv és román nyelven. Ε művek mondanivalóját tehát nemcsak a hungarológusoknak illik megfejteni, hanem a román művelődés- és egyháztörténészeknek is.30

A Bártfa, Galgóc, Kassa, Lőcse, Nagyszombat, Trencsén vagy Pozsony műhelyeiből származó, nyelvi vagy tartalmi, vagy mindkét szempontból hungarica-jellegű nyomdatermékek pedig a szlovák irodalom- és nyelvtudomány nézőpontjából földrajzi vagy — két szlovák nyelvű mű esetében — nyelvi besorolás alapján slovacikáknak minősülhetnek.3

1

Ε forrásanyagok kutatása mindkét tájegység esetében kiszélesíti a művelődéstörténet tárgyául választott magyar kulturális örökség területi vonatkoztatási keretét. 4) Magyarország helye a kora újkori Európa államrendszerében. A 16-17. században három részre bomlott Magyarország különleges tapasztalatokra tett szert az Oszmán Birodalom és a keresztény államok viszonyrendszerében. Ε több európai nemzet történetírását foglalkoztató témában lényegében két elemzési mód alakult ki.32

Magyarország hosszú időn át csak azon álláspontot látszott igazolni, amely szerint az oszmán-keresztény kapcsolatokat a dezintegrációs elemek uralták.3

3

Ujab-ban megszólaltatott szerző. Bogyay Tamás (1909-1994), a történeti ikonográfia ós művészetszociológia magyar úttörőinek a sorában a tág magyarságtudományi koncepció egyik példaképe. Vö. K. Lengyel, Zsolt·. Thomas von Bogyays Hungarologie im Exil 1945-1994: Reichweite und Wirkungen. Eine Fallstudie über grenzüberschreitende Wissensvermittlung zwischen Deutschland und Ungarn. (Sajtó alatt; kivonata: http://www.ungarisches-institut.de/le00-08-03.htm [2004. október 18].) 30

Borsa Gedeon - Hervay Ferenc - Holl Béla - Käfer István - Kelccsényi Ákos: Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600. [RMNy I] Budapest, 1971. Egy újabb könyvtörténeti kézikönyv a néhány évtizeddel rövidebb, 1529 és 1600 közötti időszakból összesen 387 erdélyi nyomtatványt gyűjt egybe, ezek között 36 cirill betűset: Alte siebenbürgische Drucke (16. Jahrhundert). Hrsg. Borsa, Gedeon. Köln-Weimar-Wien 1996. A forráscsoportjelentőségére a magyar és a román művelődéstörténet szempontjából Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság fordulóponton. Erdélyi Múzeum 56 (2003). 3-4. sz. 102-105; Uő: A Régi Magyarországi Nyomtatványok és Románia retrospektív nemzeti bibliográfiájának problémája. In: Fata libelli... i. m. 55-64. 31

RMNy I; Käfer István: A magyar-szlovák szellemi összefüggés-rendszer értelmezési lehetőségei. In: Fata libelli... i. m. 83-92, itt 88-89. 32 Gondolatébresztő tudományos esszében mindkettőt jellemzi Strohmeyer, Arno: Gleichgewicht der Christenheit. Woran Europa knüpfen will: Das Osmanische Reich als Teil des diplomatischen Staatensystems. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2004. április 22. 33

Ellenérvekre épülő bírálata: Ágoston Gábor: Demográfiai és etnikai viszonyok a 16. századi Magyarországon. In: A Kárpát-medence etnikai és demográfiai viszonyai a honfoglalástól a török kiűzéséig. Oktatási segédanyag. Szerk. Font Márta. Pécs, 1998. 47-62; R. Várkonyi Ágnes: A megosz-