Századok – 2005

MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011

MŰHELY 1019 ban ismételten helyet kap a másik értelmezési mintában is. A mai magyar történettudomány korábbi szokásait óvatosan meghaladva, körültekintőbben vélekedik a közép- és délmagyarországi oszmán közigazgatás jellegéről és arról, hogy a 16-17. századi magyar megosztottságban milyen minőségben éltek tovább a Királyi Magyarország, az Erdélyi Fejedelemség és a megszállt Magyarország közötti kapcsolatok. Ebből a megújított képből már jóval árnyaltabb vélemények rajzolódnak ki az oszmán és a keresztény világ korábban kibékíthetetlenként megrajzolt ellentéteiről.34

Napjaink német Délkelet-Európa kutatásának élvonalában is találkozunk olyan történészekkel, akik az oszmán fennhatóságú balkáni és a Duna-Száva vonalától északra fekvő térség összefonódásainak, valamint a hódoltsági területek mozgásterének határozottabb körvonalazása mellett érvelnek.3

5 5) A Dach-korszak Magyarországon. Vannak időszakok, amelyeknek egyes tudományágak különböző minőségű alapvonásokat tulajdonítanak. Ha ezt egymástól elszigetelten teszik, akkor megtörténhet, hogy az egyik fajta jellemzés a másik ellenében követel magának érvényességet. Ha viszont a módszerek kiegészítik egymást, akkor az ellentmondásos múltbeli megnyilvánulások beépülhetnek egy teljesebb képbe egy olyan korról, amely éppen jellembeli egyenetlenségeivel tárja elénk fontos mondanivalóit. Ilyen példa az osztrák neoabszolutizmus. Ezt a 19. század végétől nyomon követhető kutatás magyar hagyományú politika- és hadtörténeti vonulata igen hosszú időn át pusztán az önkény* uralmi elnyomás szerepében tüntette fel, és úgy bánt vele, mintha Magyarország belső fejlődésében sem az előző, sem a következő korszakhoz nem lenne kapcsolható.3

6

Ε vélekedés újabb, magyar és Magyarországon kívüli felülvizsgálatát közigazgatástörténeti szempontok mozdítják elő - de nem a másik véglet kihangsúlyozásának a céljával. Ezen munkák egyrészt a vármegyei és kerületi hivatalok meg hivatalnokok tevékenységére és ennek szociális vetületeire összpontosítanak, visszautalva reformkori előzményeire.37

Másrészt a feudális és a tottak összetartozása. Az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyarország kapcsolataihoz. ín: Kiss András Emlékkönyv... i. m. 590-603. 34

Vö. pl. egyház· és vallástörténeti témakörben: Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. 1572-1647. Budapest, 2002; Relationes missionariorum de Hungaria et Transylvania, 1627- 1707. Ed. Tóth, István György. Budapest-Roma, 1994; Litterae missionariorum de Hungaria et Transilvania (1572-1717). I-II. Ed. Tóth, István György. Roma-Budapest, 2002-2003; Fodor, Pál: The Ottomans and their Christians in Hungary. In: Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities 1400-1750. Ed. Andor, Eszter - Tóth, István György. Budapest, 2001. 137-147. Legújabb összefoglaló értekezés: Tóth István György. A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622-1700. Századok 138 (2004). 844-892. 35 Pl Sundhaussen: i. m. 99-100. Monografikus igénnyel: Hösch, Edgar: Geschichte der Balkanländer. Von der Frühzeit bis zur Gegenwart. München, 2002. 78-112. 36

A kutatás történetéről 1997/1998-ig 1. Κ. Lengyel, Zsolt: Österreichischer Neoabsolutismus in Ungarn. Grundlinien, Probleme und Perspektiven der historischen Forschung über die Bach-Ära. Südost-Forschungen 56 (1997). 213-278; Csorba László: Az önkényuralom és a kiegyezés kora a történetírásban. In: 19. századi magyar történelem 1790-1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998. 293-342, 397-403. Az újabb magyar és nemzetközi szakirodalmat 1. Deák Agnes: „Nemzeti egyenjogúsítás". Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1849-1860. Budapest, 2000; Berger Waldenegg, Georg Christoph: „Mit vereinten Kräften". Zum Verhältnis von Herrschaftspraxis und Systemkonsolidierung im Neoabsolutismus am Beispiel der Nationalanleihe von 1854. Wien-Köln-Weimar, 2002. 37

Benedek Gábor: Ciszlajtániai tisztviselők a neoabszolutizmus-kori Magyarországon. Aetas 5 (1995). 4. sz. 60-70; Tóth Tamás: Lajtántúli tisztviselők a szolgabírói hivatalokban. Társadalomtör-