Századok – 2005
MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011
MŰHELY 1017 érinti. Az így mindegyre duzzadó témában az imént említetteken kívül néprajzi forrásokat is ajánlatos felhasználni,2 4 jóllehet korántsem biztos, hogy a különböző forráscsoportok vizsgálata maradéktalanul azonos eredményekkel kecsegtet.2 5 A román mediavisztika körében főleg régészeti eredményeket, illetve álláspontokat érdemes e téren figyelembe venni.2 6 2) A román kor és a gótika a nyugat-európai és a bizánci hatások fényében. A művészettörténet-írás egyik áramlata szerint a stilisztikai megállapítások ellenőrizendők a történeti források tükrében.2 ' Ε követelmény élesen körvonalazódik a román kor és gótika témái kapcsán. Magyarország a két keresztény hatalmi övezetből érkező eszmeáramlatokat fogadó és egyénien feldolgozó helyszín volt all. századi egyházszakadás után, amikor a művészet általában művészeten kívüli célokat is szolgált. Ekképp gyakran olyan alkotásokat termelt ki, amelyek a történeti források hitelességével tájékoztatnak korukról.28 Ezen előfeltételekből a művészetszociológia és a történeti ikonográfia módszereinek együttes alkalmazása kínálkozik azoknak, akik a nyugati-latin és a keleti-görög hatás fokát, valamint esetleges keveredésük körülményeit és következményeit kívánják felmérni a középkori Magyarország állami és társadalmi fejlődésében.2 9 24 Gunda, Béla·. Ursprung der Moldau-Ungarn. In: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. Hrsg. Benda, Kálmán - Bogyay, Thomas von- Glassl, Horst- K. Lengyel, Zsolt. I. München 1987, 267-287. (Magyar nyelvű változata: A moldvai magyarok eredete. In: Magyar Nyelv 84 [1988]. 1. sz. 12-24.) 25 A moldvai magyar települések állítólagosán honfoglaláskori, illetve 10-12. századi eredetét történeti, régészeti és nyelvészeti közelítésben valószínűsítő vagy kétségbe vonó szakirodalom újabb és régebbi terméséből: Bakó, Géza·. Contribuai eu privire la probléma originii ceangáilor. In: Studii §i articole de istorie 4 (1962). 37-44; Fodor, István: Zur Problematik der Ankunft der Ungarn im Karpatenbecken und ihrer fortlaufenden Besiedlung. In: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6.-10. Jahrhundert. Symposium, Nové Vozokany, 3-7. Oktober 1984. Nitra, 1984. 97-104; Ferenczi Géza: A csángók. Egy kérdés újabb megközelítése. A hét 10 (1979). 18. sz. 11; Uö.: Ujabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez [I-III]. Korunk [3. folyam] 1 (1990). 250-254, 373-384, 628-638; Benkő Lóránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar nyelv 85 (1989). 271-287, 386-405; Györffy György: Erdély magyar honfoglalása és a csángókérdés. In: Tűzcsiholó. írások a 90 éves Liikő Gábor tiszteletére. Szerk. Pozsgai Péter. Budapest, 1999. 47-49; Rácz: i. m. 15. 26 Részben közvetlenül kapcsolódó témakörökben igen tevékeny Victor Spinéi: Realität et" ice §i poiitice ín Moldova meridionalä in secolele X-XII. Români §i Turanici. Ia§i, 1985; Uő: Moldavia in the llth-14th centuries. Rucure§ti, 1986; Uő: MigraÇia unguiilor in spaÇiul carpato-dunarean §i contactele lor eu românii in secolele IX-X. Arheologia Moldovei 12 (1990). 103-148; Uő: Moldova in secolele XI-XIV Chi§inäu, 1994; Uő: Mariié migrat;ii din estül §i sud-estul Europei in secolele IX-XIII. Ia§i, 1999. 27 Egy ellenpélda bírálatát 1. a következő könyvismertetésben: Thomas von Bogyay: Virgil Vätä§ianu: Arhitectura §i sculptura romanicä in Panonia medievalä. Bucure§ti 1966. Zeitschrift fur Kunstgeschichte 32 (1969). 68-74. Vö. A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1999. 28 Thomas von Bogyay: Der Eintritt des Ungarntums in die christlich-europäische Kulturgemeinschaft im Lichte der Kunstgeschichte. Südost-Forschungen 18 (1959). 6-26. 29 Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház Porta Speciosa-jának és a jáki apátsági templom példájához: Thomas von Bogyay: L'iconographie de la „Porta Speciosa" d'Esztergom et ses sources d'inspiration. Revue des Études Byzantines 8 (1950). 85-129; Uő: Ják és Bamberg. In: Művészettörténet - műemlékvédelem. II.: Tanulmányok Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Valter Ilona. Budapest, 1993. 11-20; Uő: Jób érsek és Bizánc. In: Strigonium Antiquum. 2.: Kezdés és újrakezdés. A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma. Szerk. Beke Margit. Budapest, 1993. 47-52. Az e bekezdésben általános érdeklődési körében, illetve két különösen kedvelt témájá-
