Századok – 2005
MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011
1016 MŰHELY Az önalakítás és a társalakítás opcióin nyugvó fenti kezdeményezés elsőként Münchenben mutatkozott be a szakmai nyilvánosság előtt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának az alkalmából. A MMI elöljáróban említett kollokviuma nem pénzügyi vagy egyetem- és tudománypolitikai vonzatokat, hanem tudományos alapelveket fejtegetett.2 0 Ezért az intézetigazgató eszmecsere-indítónak szánt, jelen alkalomra magyarul újraírt és kibővített szövege2 1 tartalmi szempontokból foglalkozik a hungarológiával szemben támasztandó két legfontosabb követelménnyel: a tudományközi feladatelosztás és a régióhatárokon átlépő vizsgálódás esélyeivel. Mi köthet össze különböző tudományágakat és különféle területeket? A legszilárdabb kapocs az alaposan átgondolt, világosan megfogalmazott és források alapján lehetőleg újszerűen feldolgozható kutatási kérdés, amely az MMI számára saját koncepcionális önmeghatározásából ered. A magyar részvételű, határon belüli és túli integrációk vagy dezintegrációk okairól, szerkezeteiről és folyamatairól van szó, más szavakkal: a Magyarország keretében és körül lezajlott kapcsolattörténetekről az állami kezdetektől a nemzetállamok korszakáig. A legfontosabb tárgyak közé sorolandók az irodalmak, nyelvek, vallások, politikai-, gazdasági- és szociális rendszerek és egyéb olyan tényezők, amelyek együttesen vagy külön-külön, többé vagy kevésbé mélyen hatnak a társadalmi rétegek, illetve nemzeti kisebbségek és többségek viszonyára. Az elemzések legfőképpen a német-magyar, osztrák-magyar, román-magyar és szláv-magyar kapcsolatokra irányulnak állami, valamint államon feletti és alatti szinten.2 2 A magyar vonatkozású kapcsolattörténet számos olyan témát rejt magában, amelyekben bebizonyosodik a több tudományág együttműködési keretében elhelyezkedő és földrajzi viszonylatokban tág hungarológia haszna. A következőkben hatot emelünk ki a lehetséges példák közül. 1) Árpád-kori településtörténet. Ha az a feladatunk, hogy tisztázzuk a benépesedési folyamatokat a középkori Magyar Királyság megalakulásától az első magyarországi dinasztia kihalásáig, úgy elengedhetetlen a történeti, régészeti és nyelvészeti források közös kiértékelése. Fontos elemzési szempontokat tartogat például a gyepű-rendszer keleti kiterjeszkedésének problémája, valamint az a kérdés, hogy mikortól beszélhetünk kővárakról a kelet-erdélyi hátárvédő övezetben?2 3 Ebből a kérdéssorból továbblépve érdeklődésre tart számot a szomszédos Moldva és Havasalföld demográfiai és szociális struktúrája a két román vajdaság megalakulása előtt. Majd a 10-14. század között régiókon és a Kárpátokon átívelő migrációk egyik alfejezetéhez érünk, amely a moldvai csángók eredetét is 20 Részletesebb tájékoztató műsoráról: http://www.ungarisches-institut.de/kalender.htm (2004. október 18). 21 A német nyelvű változat: http://www.ungarisches-institut.de/le05-05-04.htm (2004. október 18). 22 K. Lengyel, Zsolt·. Hungarologie im Ungarischen Institut München. Grundlagen, Ursachen und Ziele der Neuprofilierung um die Jahrtausendwende. In: Das Ungarnbild der deutschen Historiographie... i. m. 310-326. 23 Rácz Tibor Ákos: Háromszék első magyar telepesei és a határvédelem. Erdélyi Múzeum 45 (2003). 1-2. sz. 1-15; Benkő Elek: Kelet-Erdély „kővárai". In: Castrum bene 1989. Szerk. Horváth László. Gyöngyös, 1990. 68-85. Az utóbbi tanulmány régészeti vitájához: Ferenczi István: Megjegyzések egy véleménynyilvánítással kapcsolatban, amely Kelet-Erdély kora középkori kővárainak kérdését taglalja. Műemlékvédelem 35 (1991). 220-226; Benkő Elek: Szent László-kori kővárak Erdélyben? Műemlékvédelem 35 (1991). 227-237.
