Századok – 2005
MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011
MŰHELY 1015 dejében a tág hungarológiai koncepció alkalmazását sürgető nyilvános eszmecserékkel és igényes közlési fórumokkal iparkodott ösztönözni.1 6 Feltűnő, hogy e látóhatártágító kísérletek során eddig nem került sor komolyabbnak nevezhető párbeszédre a magyarországi társadalomtudományok és az egyetemen kívüli kutatás személyiségeivel.1 , A filológiai egyoldalúságot meghaladni vagy legalább merevségén enyhíteni - ez ajánlkozik tehát második szervezési célnak azon a tudományos pályán, amelynek reformra való érettségét ez a szöveg a központi német nyelvterület viszonylatában néhány külső és belső feltétel alapján vázolja, a felsőoktatás és az egyetemen kívüli kutatás egymásrautaltságából kiindulva. A fentiek értelmében a németül művelt hungarológia vagy — azonos jelentésű fogalommal élve — magyarságtudomány a maga modernizációjának külső vetületeiben a Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európára vonatkozó tudományos tanulmányok befogadóképességétől függhet. Belső működési szabályait illetően pedig kézenfekvő, hogy megújulását előmozdítandó elsősorban a magyar nyelvi örökségből adódóan1 8 bizonyos mértékig azonos tárgyi kötöttségű, magyar nyelvi lektorátusokat is magába foglaló németországi finnougrisztika/uralisztika felé tájékozódhat. Ebben a még formális partnerségre bátorítandó szakmai közegben azonban a hungarológia többnyire a filológiailag szűkített alakban van jelen, ha egyáltalán arra érdemesül, hogy külön munkakört alkosson.1 9 Mindenesetre az itt leírtakból kiviláglik, hogy a kettős tudományszervezési feladat végső soron a hungarológia külügyeit bolygatja, és ezért méltó kihívást jelentene egy Bajorországban létesítendő Hungaricum számára is. II. Kapcsolattörténeti arcél Egy müncheni központú Hungaricum többoldalú megállapodások révén időszakonként más bajorországi helyszíneken is tevékenykedne, és kutató-oktató intézményként egy kettős modernizációs követelménynek tenne eleget. Szemléletileg, módszertanilag és tematikailag sokrétű koncepciójával egyfelől magát a hungarológiát terelné a korszerűsítő önalakítás útjára. Másfelől betársulna a német Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok multidiszciplináris és még szélesebb értelemben vett regionális jellegének alakításába. szakképzés. Uo. 182-191, itt 182. Vö. Jankovics József - Monok István: A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről. Hungarológia 2 (2000). 1-2. sz. 43-52; Fazekas Tiborc: Hungarológia a fordulóponton. Uo. 53-65; Kissné Papp: i. m. 32. 16 Ujváry: Beköszöntő.. i. in. Uő: Köszöntő. In: Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények. Főszerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2003. 7-8. Vö. Kerekes Dóra·. Hungarológia és történelemoktatás. In: A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása., i. m. 139-145. 17 Vö. Hungarológia az ezredfordulón. A Nemzetközi Hungarológiai Központ konferenciája. Budapest, 2000. augusztus 22-23. Válogatott anyagai: Hungarológia 2 (2000). 1-2, 3. sz. 18 Nyelvrokonaink. Szerk. Nanovfszky György. Budapest, 2000. 19 Például mint Hamburgban: Fischer, Holger: Zentrum für Hungarologie. In: Universität Hamburg. Fachbereich Sprach-, Literatur- und Medienwissenschaft. Arbeitsstellen und Zentren. Arbeitsberichte 2000 bis 2003. Hamburg, 2003. 116-125; Studienplan für das Fach Finnougristik/Uralistik. Universität Hamburg. Fachbereich Sprach-, Literatur- und Medienwissenschaft. Beschlossen vom Fachbereichsrat Sprach-, Literatur- und Medienwissenschaft am 12. 02. 1997, mit den Änderungen vom 08. 01. 2003. [Hamburg, 2003. Füzet]. Vö. Fischer: Entwicklungen und Probleme... i. m.
