Századok – 2005

MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011

1014 MŰHELY sa, amely a történet-, nyelv- és irodalomtudományi, valamint a művészettörténeti és a néprajzi munkálatok szerves és folyamatos összehangolásában véli megtalálni önmaga mélyebb módszertani értelmét. Az 1990-es évek elejétől az időközben megszűnt Magyarságkutató Intézet helyett a budapesti Teleki László Alapítvány lépett átmenetileg e kezdeményezés élére, fílolológusok mellett hangadó szerephez juttatva a társadalomtudomány különböző ágazataiban — és nem csak az egyetemi oktatás szintjén — otthonos szakembereket.10 A második fejlődésvonalon a magyar tudománypolitika ösztönzésére az 1970-es évek második felében filológiai, részben néprajzi arculatúvá, és elsődlegesen felsőoktatási rendeltetésűvé alakult a hungarológia. Az 1977-ben megalapított Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság1

1

(2001-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság), valamint 1988-tól a Nemzetközi Hungarológiai Központ, amely — a külföldi magyar nyelvi lektorátusok budapesti háttérintézményeként — 2002 januárjában beolvadt a Balassi Bálint Intézetbe (BBI),12 nyelv-és irodalomtudományi beállítottságukkal nem a többi szellem- és társadalomtudományra kiterjeszkedő munkamegosztásos hungarológia jegyében kezdték meg és folytatták éveken át tevékenységüket. Vezetőik és szakmai környezetük szószólói ugyan nyitottnak mutatkoztak a „komplex" eljárási mód iránt,1

3

elvi érvelésük azonban nem szült a tudományos munka hétköznapjaiban hasznosított tanulságokat. így egy olyan tudományművelési és -szervezési gyakorlat honosodott meg, amelynek hívei közül sokan ma is pusztán — vagy lényegében — a magyar mint idegen nyelv oktatását és — ennek alárendelten — a nyelvközpontú kulturális ismeretterjesztést értik a „hungarológia" megnevezéssel jelölt feladatokon.1

4

Ε filológiai irányzaton belül a közelmúltban egy szélesebb koncepcionális képletet mérlegelő óvatos önvizsgálat kezdődött,15

amelyet a BBI fennállásának első két eszten-10

A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk. Kósa László. Budapest, 1991. (Német és angol nyelvű kiadása: Die Ungarn. Ihre Geschichte und Kultur. Hrsg. Kósa, László. Budapest, 1994; A Companion to Hungarian Studies. Ed. Kósa, László. Budapest, 1999). Vö. Magyarságkutatás 1995-96. Szerk. Diószegi László. Budapest, 1996; Magyar tükör. Segédkönyv a hungarológia oktatásához. Szerk. Gereben Ferenc. Budapest, 1995. '1

Nyerges Judit: A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Hungarológia 2 (2000). 1-2. sz. 101-109. 12

Tverdota György: A Nemzetközi Hungarológiai Központ. Hungarológia 1 (1999). 1-2. sz. 13-23; Ujváry Gábor: Beköszöntő. In: A Balassi Bálint Intézet évkönyve 2003. Hungarológia a XXI. században. Főszerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2003. 7-8. 13

*Klaniczay Tibor: A magyar filológia helyzete külföldön [1974]. In: A hungarológia fogalma. Vál. Giay Béla. Budapest, 1990. 128-147; Köpeczi Béla: A hungarológia helyzete és lehetőségei. Magyar Nemzet 1992. szeptember 25 [újraközölve: Hungarológia 2 (2000). 1-2. sz. 9-12.]; Kissné Papp Margit: Áttekintés a hungarológia jelenlegi helyzetéről és a fontosabb további feladatakról. Hungarológia 2 (2000). 1-2. sz. 25-41; Szépe György: A magyar tanulmányok tartalmáról és szerkezetéről a Magyarországon kívüli felsőoktatásban. In: Hungarológiai oktatás... i. m. 201-208. Vö. Görömbei: i. m. 31-42. 14

Szönyi György Endre: A magyar kultúra tanításának módszertani kérdéseihez. Hungarológia 1 (1999). 1-2. sz. 99-107; Szűcs Tibor: Magyar-német kontrasztív nyelvészet a hungarológiában. A magyar mint idegen nyelv és kultúra közvetítésében. Budapest, 1999; Giay Béla - Nádor Orsolya: A magyar mint idegen nyelv. Hungarológia. Tankönyv és szöveggyűjtemény. Budapest, 1998; A magyar nyelv idegenben. Előadások az V Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.). Szerk. Keresztes László - Maticsák Sándor. Debrecen-Jyväskylä, 2002; A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében (Konferencia a Balassi Bálint Intézetben, 2003. március 13-14.). Szerk. Kerekes Dóra. Budapest, 2003. 15

Szőnyi György Endre: Komplex hungarológiai oktatásmodell a Szegedi Tudományegyetemen. In: A Balassi Bálint Intézet évkönyve 2003... i. m. 177-181, itt 180; Szűcs Tibor: A hungarológus