Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969
992 KELENIK JÓZSEF a szárnyakra, vagy ahová szükséges, vigyen segítséget az előtte járóknak, vagy hátul tartóztassa fel az ellenséget. Ily módon — mikor az ellenség egy vár ostrománál sokat időzik, és ott hiábavalóan fáradozik, netán járvány és éhezés tör rá, vagy csapatai kimerülése miatt vissza- vagy haza kell vonulnia — a keresztényeknek lehetőségük lesz majd ügy küzdeni, mi Isten segedelmével talán megadatik, hogy a töröknek el kelljen elvonulnia, jóllehet a harcmezőn nem szenvedett vereséget. Az egész összecsapást — megfelelő számú katonával — télen lenne a legtanácsosabb lefolytatni, és ekkor elvégezni a török végek megvívását. Az elfoglalt helyeket a leggyorsabban meg kell erősíteni, hogy az ellenség így messze a határok mögé vettessék, és ezáltal, a hadviselés egyre nagyobb nehézségei miatt, a béke megtartassék. Ami pedig a fentieken felül még elérhető és megszerezhető, azt az idő, a körülmények, a szükség, valamint a parancsnokok és a tisztek ügyessége és tapasztalata hozza majd magával. A parancsnokokról [főkapitányokról] Felesleges a végeket megerősíteni, őrséget és más szükséges dolgokat odahelyezni, sőt az egész háborús készülődés haszontalan, ha azt — jó mérték és rend szerint — nem tapasztalt parancsnok irányítja. Mégis igazán a királyok és fejedelmek tiszte az, hogy a háborút maguk vezessék, és alattvalóikat megvédelmezzék. Ezért maga a császár legyen a legfőbb parancsnok. Császár fiai közül tegyen meg egyet helyetteséül, aki parancsa szerint átveszi a hadügyek feletti gondviselést, azok irányítását. Neki — Őfelsége személye után — az összes többi parancsnokok és főemberek is tisztelettel és engedelmességgel tartozzanak, és eztán minden előadódó hadi dologban ő intézkedjék és járjon el. Emellett legyen egy haditanács, miként az alább előadatik. Ha valami fontosabb adódna, azt rendelkezés végett terjesszék Őfelsége elé. A parancsnokok sorába tartozzék Felső-Magyarország főkapitánya, a bányavidéki, és a győri főkapitány, a kanizsai végvidéken a Német Lovagrend nagymestere, vagy annak helyettese, Karintia, Stájer- és Horvátország területén pedig Őfensége Károly főherceg. Háborúban álljon mindegyikük a neki alárendelt végvidék élén, és engedelmeskedjen Ocsászári Felségének, vagy az Őfelsége által kinevezett főparancsnoknak. Ha hadba kell vonulni — egy beglerbég, vagy maga a török császár ellen —, a hadjáratra a főparancsnok, vagy helyettese vonuljon ki, oly módon, ahogy ezt az idő, a szükség és a körülmények megkövetelik. A Haditanácsról A Bécsben székelő Haditanács jár el és intézkedik azokban a végvidékeken naponként felmerülő ügyekben, amelyeken túl sok nem múlik, hogy ezekkel Őfelségét, a főparancsnokot, vagy annak helyettesét túl sokat ne zaklassák