Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969

986 KELENIK JÓZSEF Parancsnokot mindenhová abból a tartományból kell kinevezni, amelyik az adott végvidékről gondoskodik, de a többi alkalmatos személy is innen kerüljön ki. A helyőrségek német lovasait és gyalogosait is ezekből a tartományokból válogassák, rendeljék vagy egészítsék ki. Az elhalt vagy eltávozó katonákat mindenkor olyan, a hadakozásra alkalmas személyek kövessék, és ezek helyébe mindenkor olyanokat rendeljenek ki, akik szintén ugyanabból a tartományból származnak. Azzal a megkötéssel, hogy kötelesek legyenek két vagy három évet egyazon helyen megmaradni és szolgálni, anélkül, hogy azt elhagynák, vagy helyüket megváltoztatnák. Ily módon a hadi gyakorlat és jártasság a föld népe közé lassacskán bevitetik. A Német Lovagrend helyőrségeiben a Málta szigeti johannita lovagok rendszere és szabályai vezettessék be. A határvidéken tartandó extraordinari katonaságról4

0 A végvidékek meghatározott helyein, az állandó létszámon felül tartani kell még néhány zászlónyi gyalogost, akik az ellenség minden váratlan támadása esetére készek lesznek összegyülekezni, és akiket szükség esetén — a védelmi rendtartás előírásai szerint, a tartományokból sietve érkező segítséggel — meg lehet erősíteni. Vagy, ha ezt a rendek jobbnak látják, az extraordinari katonaságot — az említett védelmi rendtartás hatályánál fogva — kiállíthatják a 30. emberek számából,4

1

illetve azon lovasokéból, akiket a nemesek minden 100 pfundnyi pénzjövedelem után készenlétben tartani, és a hirtelen előadódó szükség esetére kiállítani kötelesek.4

2

Ezeket megfelelő számban kiválogatva, váltásokban küldjék a határokra, hogy ott három hónapot szolgáljanak mindaddig, míg az őket felváltók meg nem érkeznek. Ily módon az egymást váltó lakosok mindegyike a hadi dolgokban tapasztalatokat és ismereteket szerez. A minden tartományra kiterjedő védelmi rendtartásról A természet, az értelem, napjaink nehézségei csakúgy, mint az elmúlt idők, valamint minden nemzet példája arra tanít bennünket, hogy a hazáért, családért és az otthonért bátran kell küzdeni, és ha kell, meghalni. 40

Számon vagy renden felüli katonaság. Az egyes várak állandó helyőrségeihez nem tartozó, de a végvidékek váraiban állomásoztatott, állandóan fegyverben tartott mezei katonaság. Mozgatható tartalékként feladata a gyors segítségnyújtás, a török portyák visszaverésének támogatása volt. Mive! igen nehéz a fentieket egyetlen megfelelő kifejezésben visszaadni, a magyarra fordított szövegben meghagytuk a korabeli terminus technicust. 41

A „Dreissigste Mann" intézménye a magyaroszági nemesi (vármegyei) vagy népfelkeléshez hasonlóan, a helyi lakosság területi elven szerveződő, önvédelmi felkelése volt. A „mozgósítás" meghirdetésekor a fegyverbíró férfilakosság közül minden harmincadik köteles volt fegyvert fogni és a kijelölt gyülekezőhelyekre vonulni. Veszély esetén elrendelhették, minden huszadik, illetve minden ötödik alattvaló felkelését is. Mint minden hasonló korabeli intézmény, ez is igen rossz hatásfokkal működött, katonai értéke csekély volt. Át-, illetve újjászervezéséről, felélesztéséről nagyívű és részletes tervet olvashatunk az 1577. évi bécsi haditanácskozás jegyzőkönyvében. (Alte Feldakten, 1577-13-1.) 42

Az ily módon, a felkelés meghirdetésekor kiállítandó lovasokat nevezték Gültpferd-nek. Megfelelő magyar szó híján a szövegben meghagytam az eredeti német kifejezést.