Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969

EMLÉKIRAT A TÖRÖK ELLENI VÉDELMI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉRŐL (1576) 987 Ezért Őfelsége királyságaiban, és örökös tartományaiban, Őcsászári Felsége minden hadakozásra alkalmas alattvalóját fel kell fegyverezni, meg kell mustrálni, és ki kell képezni.4

3 Különösen a nemesek legyenek arra kötelezve, hogy ki-ki a maga vagyonához illő lovas csapatnemhez írassa be magát. Elsőként a császári és a királyi felség, valamint az ifíjú hercegek törekedjenek példát adni erre udvari nemeseik és udvari embereik körében. A katonákat tiszteletben és megbecsülésben kell tartani, nekik címeket és rangokat kell adományozni. A hadi ügyekben, illetve a pazarló költekezéseket illető dolgokban szigorú törvényeket kell hozni. A 30. emberek és a Gültpferd-ek rendtartását, illetve a felkelés kiállítására kiszabott időt szigorúan és határozottan be kell tartani. Nagyobb veszély esetén a nemesek személyes felkelése következzék, oly módon, ahogyan azt a védelmi rendtartásban pontosan kidolgozták. Néhány különösen fontos véghely megerősítéséről Egyre jobban és jobban ismert, hogy mekkora serénységet, erőt és hatalmat fordítanak a törökök egy-egy vár bevételére, ezért — mint ahogyan azt fentebb már mondottuk — a mi megmaradásunk és boldogulásunk is elsősorban a határvidékek védelmén múlik. Őcsászári Felsége és a birodalmi rendek ezért törekedjenek arra, hogy siettessék a legfontosabb erődítmények kiépítését. Azokat mihamarabb fejezzék be, és lássák el minden szükséges dologgal. Mégpedig a következőket : - Kanizsa erődjét, mivel az ellenségnek ott, más akadály előtte már nem lévén; - a komáromi erődöt — ahogyan az már több alkalommal tanácsoltatott részben megerősítve, részben kibővítve —, mivel a mostani vár az ellenség főerejének feltartóztatásához nem elég erős. - Bécset szintén ki kellene építeni, mivel nem kicsi a veszélye annak, hogy az ellenség talán megostromolja, ha a szultán személyesen vonul táborba. Bécs alatt kiváltképp a külvárost kellene lebontani és — amennyire csak a dolog vég-43

Schwendi legelőször a „Bedenckhen des vorstehenden Waidischen und Türkischen Kriegs halben" című, 1565-1566 fordulóján készített emlékiratában veti fel az alattvalók felfegyverzésének lehetőségét. Az emlékirat lelőhelye: Wien, Kriegsarchiv. Alte Feldakten, 1566-13-1. Elképzeléseit egy általános hadkötelezettségen alapuló, területvédelmi feladatokat ellátó milícia megszervezéséről és kialakításáról az 1577-ben elkészült Kriegsdiscurs című munkájában foglalta össze. (Kriegsdiscurs von Bestellung des ganzen Kriegswesens. Francfurt am Main, 1593.) Schwendi ezirányú tevékenységét, ötleteit és javaslatait kimerítően elemzi Eugen Frauenholz: Lazarus von Schwendi. Der erste deutsche Verkünder der allgemeinen Wehrpflicht. Hamburg, 1939. A korabeli német hadszervezés nehézségeiről, a felmerülő problémákról, illetve a különböző milíciák felállításáról lásd Winfried Schulze. Die deutschen Landesdefensionen im 16. und 17. Jahrhundert. In: Staatsverfassung und Heeresverfassung in der europäischen Geschichte der frühen Neuzeit. Hrsg.: Johannes Kunisch. (Historische Forschungen. Band 28.) Berlin, 1985.