Századok – 2004
Történeti irodalom - Isztoria na Balgarite Tom I. Ot drevnosztta do kraja na XVI vek (Ism.: Bur Márta) IV963
TÖRTÉNETI IRODALOM ISZTORIA NA BALGARITE, TOM I. Ot drevnosztta do kraja na XVI vek Redaktor prof. Georgi Bakalov Izdatelsztvo „Znanie" EOOD, Knogoizdatelszka kasta „Trud", Szófia, 2003. 590 o. A BOLGÁROK TÖRTÉNETE, I. KÖTET Az őskortól a XVI. század végéig 2003 tavaszán jelent meg Szófiában „A bolgárok története az őskortól a XVI. század végéig" című, 590 oldalas munka. A kötet bemutatóját a tudományos körök, a média és a nagyközönség érdeklődése kísérte. „A bolgárok története..." megírását és kiadását a bolgár nemzeti stratégia kidolgozása céljából létrehozott tudományos intézmény, „Tudományos Központ" kezdeményezte. „A bolgárok története" nyolc kötetből álló kiadvány lesz. Az egyes kötetek megírását — egy-egy felelős szerkesztő vezetésével — öt munkacsoport vállalta. A már megjelent első kötet tíz szakemberből álló szerzőkollektívája a Szófiai Egyetem oktatóinak köréből került ki. A tervek szerint a 17-19. századot magában foglaló korszak eseményeit a 2. kötetben tárgyalják - ,,Α késő középkor és a bolgár újjászületés". A következő kötet: ,,Α felszabadulástól (1878) a hidegháború végéig (1989)". A 2. és 3. kötet megírása a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaira vár. Önálló kötetekben kerül tárgyalásra A bolgár diplomácia története, a bolgár hadtörténet, a bolgárok lakta területeken fejlődő-virágzó kultúrák története. Az első kötethez írt előszavában Dr. Grigor Velev, az említett „Tudományos Központ" vezetője hangsúlyozza, hogy a nagyszabású vállalkozás célja nem a bolgár történelem újraírása. A szerzők célja, hogy a politikai és ideológiai meggondolások, követelmények nyűgétől megszabadulva, az eddig homályban tartott személyiségekre és eseményekre felhívják a figyelmet, az eddig túlhangsúlyozott történéseket pedig reális jelentőségüknek megfelelően helyezzék el a bolgár történelem folyamatában. Georgi Bakalov, az első kötet 681-1018-ig terjedő korszakát tárgyaló fejezetének szerzője szerkesztői bevezetőjében l r A bolgárok története" létrejöttének körülményeiről ezt írja: „A nemzeti történet megírására nemcsak az újonnan feltárt tények és az egészében megváltozott nézetek felhalmozódása okán kerül sor, hanem annak szükségessége miatt is, hogy egy színre lépő generáció vagy az egy nézetet valló emberek csoportja a múltra vonatkozó vízióját megfogalmazza és nyilvánosságra hozza." Bakalov is elítéli a politikai célokat szolgáló történetírást. Úgy látja, hogy a bolgár historiográfiájában az ideológiai-politikai meggondolások leginkább az óbolgárok eredete és őshazája, a Duna mellékén való letelepedést megelőző államalakulat, az új hazában talált szláv lakosság és az Aszparuch kán vezetésével érkező bolgárok közt kialakult kölcsönös viszony, a kereszténység felvétele és az azt követő „nyelvi szlávosodás" kérdésének bemutatásában érvényesültek. ,,Α bolgárok története az őskortól a XVI. sz. végéig" és a múlt századbeli összefoglaló munkák között a legfeltűnőbb különbség a periodizációban fedezhető fel. A problémára mind Bakalov (Bevezetőjében), mind a kötet felkért recenzense, Vaszilka Tpkova (a recenzió sajtó alatt) felhívja a figyelmet. „A szerzői kollektíva — írja Bakalov — nem tartja indokoltnak a bolgár középkornak a hagyományosan elfogadott 1396-os évvel történő lezárását (a vidini cárságot elfoglalja a török). Figyelembe véve az Oszmán Birodalomnak a balkáni politikában új tényezőként való megjelenését a középkor felső határát jelentősen későbbre, 1600-ra helyeztük át." A szerzői kollektíva a kezdetektől a 17. század elejéig terjedő kb. másfél évezredet 1.) az ősidőktől a 7. sz. második feléig, 681-ig, 2.) 681-1018-ig, 3.) a 11-14. századig, 4.) a 14-17. századig terjedő periódusokra osztja. ,,Α bolgárok története..." a bolgárok eredetére, őshazájára, társadalmi berendezkedésére, kultúrájára stb. vonatkozó kérdések tárgyalásával kezdődik, s a múlt századbeli összefoglaló munkákban alkalmazott sémától eltérően, a bolgár földön élt ókori népek, a trákok, görögök, majd a szlávok történetét a második rész fejezeteiben írja le.
