Századok – 2004
Közlemények - Demény Lajos: Veress Endre a román–magyar közös múlt kutatásának szolgálatában I/89
VERESS ENDRE, A ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS MÚLT KUTATÓJA 97 Sokan közülük más egyetemekről érkeztek Páduába vagy onnan mentek más egyetemekre. A rájuk vonatkozó adatokat az illető egyetemek levéltáraiból egészítette ki. „A tanulók páduai tanulására vonatkozó adatokat — írta Veress könyvének előszavában — kiegészítettem végül academica peregrinatiójúkra vonatkozó feljegyzésekkel, vagyis akiről csak kinyomozhattam, megjegyeztem, hogy melyik egyetemről jött Páduába s onnan mikor és hová távozott. Ezek a nagy nehézséggel összegyűjtött és egymás mellé sorozott adatok nemcsak a tanulók életrajzát egészítik ki jellemzően, hanem egyúttal azt is megmutatják miként vonzott az idők folyamán a páduai egyetem, melyre a legtávolabbi közép-európai főiskolákról sereglettek a tanulók, hogy addigi tanulmányaikat kiegészíthessék. Munkám második részében pedig magyar tanulóink Páduában írt leveleit, ott nyomtatott könyveik előszavát, vizsgálataik jegyzőkönyvét, doktori diplomákat s az egyetem egyéb hivatalos iratát gyűjtöttem össze tarka változatosságban"25 . Báthory István lengyel király, Erdély és Magyarország Veress Endre ezzel a kötetével — mint jeleztük — a Fontes Rerum Hugaricarum harminc kötetre tervezett sorozatát indította útjára. A már említett kötetein kívül ugyancsak ebben a sorozatban jelentek meg 1918-ban a Báthory István számadáskönyveinek erdélyi és magyarországi vonatkozásai. A kötet kiadását Fraknói Vilmos anyagi támogatása tette lehetővé, aki az ezzel járó költségeket fedezte. Veress közölte benne az 1895-ben megkezdett lengyelországi kutatásai alatt a különböző levéltárakban összegyűjtött anyagot. A kiadott kútfők közül külön érdeklődésre tarthat számot az 1578-ban összeállított zsoldos jegyzék, amelyben több mint 500, Báthory István szolgálatába szegődött magyar zsoldos katona neve található és nyilván a roppant jelentőségű 1580-1581. évi magyar hadi nótáriusok összeállította tábori könyv eredetije. Bár Veress figyelmét az erdélyi vonatkozású anyag összegyűjtése és közlése kötötte le, ez esetben is gondot fordított a moldvai és havaselvi eseményeket érintő akták lemásolására26 . Báthoiy István rendkívüli egyénisége, erdélyi fejedelemsége és lengyelországi királysága tudományos pályájának kezdetétől haláláig vonzotta Veress Endrét. Még csak első éves egyetemi hallgató volt Kolozsváron, amikor először látott és másolt Báthory István leveleket. 1937-ben szépirodalmi igényű könyvet írt róla2 7 , és halála után megjelent dolgozatának is címe Báthory István Habsburgellenes politikája volt. Mindaddig míg levéltári kutatásokat folytathatott állandóan gyűjtötte az anyagot Báthory Istvánra és korára vonatkozóan. 1918-ban megjelent forráskiadványa után 1933-ban kiadta a nagy fejedelem és király Reminiscentiae regis Stephani Báthory de rebus bellicis circa arcem Szatmár gestis című Firenzében megtalált kéziratát, amelyről bebizonyította, hogy Báthory István műve. A történetíró Báthory István király című dolgozata mellékletében kiadott latin szöveg az 1562. évi hadadi csatát örökítette meg, de bevezetőül megemlítette Temes-25 Uo. XIII. oldal. 26 Báthory István lengyel király udvari számadáskönyveinek magyar- és erdélyországi adalékai (1576-1586). Lengyelország varsói levéltáraiban másolta és kiadja Dr. Veress Endre. Bp. 1918. XII + 312, a Fontes Rerum Hungaricarum sorozat III. kötete. 27 Veress Endre: Báthory István király. Bp. 1937.
