Századok – 2004
Kisebb cikkek - Benda Borbála: 17. század közepi étrend a Nádasdi levéltárból IV/931
KISEBB CIKKEK 935 állapítható, hogy a Nádasdy-étrend adatai szerint jóval kevesebb tehénhúst használtak fel, mint egykor (1603-ban) a Thurzó- vagy ez időtájt (1651-52-ben) a Batthyány-udvarban. A tehénhúsból Nádasdyaknál 21 és 28 libra/font (11,76 és 15,68 kg) között fogyott naponta. Thurzó Szaniszlónál a főúr jelenlétében általában 50 librát (28 kg), távollétében 27-33 librát (15,12-18,48 kg) ettek. Batthyány I. Ádám saját feljegyzései szerint otthonlétekor napi 110 libra (61,6 kg) fogyasztással számolt. Az átlagos tényleges fogyasztás — mint tudjuk — nem tért el jelentősen az általa előirányzattól. Egy 1652-53-ban Rohoncon készült számadás szerint ugyanis, amikor ő is Rohoncon étkezett, átlagosan 111 libra (62,16 kg) tehénhús fogyott el, a legkevesebb pedig 50 libra (28 kg) volt. Amikor Batthyány Ádám elutazott, de familiárisai nagy része otthon maradt, akkor is 90 libra (50,4 kg) körüli volt a fogyasztás naponta. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy a Batthyány-udvar húsfogyasztásában és a Nádasdy-étrerid feljegyzésében szerepel az a húsmennyiség is, amelyet hetenként kiosztottak mindazoknak, akiknek nem főztek a konyhán, de járt nekik tehénhús (a Thurzó étlapon ezt a mennyiséget nem tüntették fel). Csejtén az uradalmi alkalmazottak (1623-25) átlagosan 3-6 libra (1,68-3,36 kg) tehénhúst fogyasztottak. Mindezek az adatok tehát azt feltételezik, hogy étrendünk egy olyan Nádasdy-birtok familiárisainak és uradalmi alkalmazottainak étkezési rendjéről nyújt alapvető tájékozta-21 Kumorovitz az Uraik (rövidítés jellel az r fölött) rövidítést urainknak oldja fel, Kisbán uraiméknak. A korban az uraimék volt általánosan használatban, de a rövidítés módja nem zárhatja ki teljességgel az uraink verziót sem. 22 1. úr asztala, 2. praefectus asztala, 3. hopmester asztala, 4. leányasszonyok asztala, 5. dajkák asztala, 6. muzsikusok asztala, 7. számtartó tást, amely nem tartozott Nádasdy Ferenc legfontosabb rezidenciái közé, azaz valamelyik kisebb váruradalmának központja lehetett. Az étrenden szereplő két érdekesebb megjegyzés is ezt a vélekedést támasztja alá. Október 20-án azt olvashatjuk, hogy „adtam uraimék2 1 és fraucimerek asztalára túrót No. 2" és október 31-én „Kollaczyora adtam az uramék asztalára túrót No. 1., item tikmonyát No. 12 fraucimereknek is." Sajnos több ilyen feljegyzést ugyan nem találunk, de ezek azt sugallják, hogy olyan Nádasdy-udvarról lehet szó, ahol az „uraimék" kategóriába tartozó familiárisok mellett valamilyen számban fraucimerek is éltek. Nádasdy Ferenctől számos gazdasági utasítás maradt fenn. Ezek között találunk olyanokat is, amelyekben a nagyúr az asztalok számáról is rendelkezett. Konyhamesterének, Lében Andrásnak 1648-ban Keresztúron adott ki részletes utasítást, amelyben összesen 13 asztalt2 2 nevezett meg. Ebben azonban a fenti két kifejezés (uraimék illetve fraucimerek asztala) nem szerepel. Itt a nők két asztalnál foglalnak helyett (leányasszonyok illetve dajkák asztala), a főuraimék (főrangú familiárisok) pedig az úr asztalánál és a hopmester (udvarmester) asztalánál, a viceuramék (alacsonyabb rangú familiárisok) a számtartó asztalánál. 1656-ban azonban már arról értesülünk, hogy többé senkinek sem tartanak Keresztúron asztalt, csak a még rövid ideig ott lakó fraucimereknek.2 3 asztala, 8. gyöngyfűzők asztala, 9. konyhamester asztala, 10. asztalvetők asztala, 11. sütőné asztala, 12. csatlósok asztala, 13. kocsisok és lovászok asztala. Lásd Koltai A. i.m. 195-196. 23 Utasítás Parthly Mihály keresztúri számtartó számára. 1656. január 15.: MOL Ε 185, Utasítások fol. 203.
