Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
928 KISEBB CIKKEK líti rézbányáit is. Megegyeznek a hozomány további sorsát illetően is.5 6 Ellenben ismert, bár az általam vizsgált korszaknál kicsit későbbi, 1572-es dátumozással, nem a városi könyvbe lejegyzett, hanem külön szerződési íven rögzített házassági szerződés. Veronica Heckl és Matthias Suess megegyeznek 400 Ft hozományról, 400 Ft hitbérről és 200 Ft jegyajándékról, majd szerzett és hozott vagyonuk jövendőbeli sorsáról. Rendelkeznek bármelyik, illetve mindkét fél elhalálozásának esetéről. Akár születnek majd gyermekeik, akár nem, döntenek a vagyonrészekről. Ha férj halna meg előbb, a hölgy hozományát és jegyajándékát visszakapja, a hitbér összegét használhatja, halála esetén azonban a férj családjáé lesz. Ha a hölgy hal meg előbb, a hitbér a férjet illeti, haláláig a hozományösszeg is, utána a feleség családját. A közösen szerzett javakat a túlélő házastárs használhatta, ám ha újra házasodott, csak egy harmad rész illette meg, kétharmad pedig a gyerekeket. Ha nem születne gyermekük, a vagyon fele a férj, másik fele pedig az asszony rokonságánakjárt. Mindezeket a nyilatkozatokat a tanács és tanúk jelenlétében tették, pecsétekkel hitelesíttetve.5 7 Mivel ez esetben is csak egyetlen forrás áll rendelkezésünkre, csak arra következtethetünk, hogy vagy nem rögzítettek írásban ilyen megállapodásokat és a szokásjogra alapoztak, vagy nem a városi könyvekben rögzítették, esetleg csak nem maradtak ránk ilyen jellegű megállapodások.5 8 56 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 246. felvétele 57 Státny okresny archív, Banská Bystrica, fasc. 207 nro. 42 58 Jurkouich i.m. 828. Szót kell ejtenünk azonban ezen szerződéstípus kapcsán egy fogalmi és jogintézményi érdekességről, az úgy nevezett „Morgengabe" jelenségéről. Buda város jogkönyvében, a hitbérhez kapcsolódóan, a következő jegyzet található: „A német szövegben szereplő Morgengabe a magyar középkori női különjogokban a hitbér és a jegyajándék (dos, dotalitium és parafiernaleres) jogintézményéhez hasonló, annak nagy részben megfelelő fogalom. A német gyakorlatban a hitbért általában, de nem mindig (Budán sem), a férfi oldaláról adták a nőnek a házasságkötés alkalmával. Fogalmába tartozott egyrészt a házasság elhálása utáni reggelen adott ajándék, másrészt azon dolgok, amelyekről a házasságkötés előtt a felek megállapodtak, A hitbér több jelentéstartalmat hordozott magában: kifejezte a szüzesség árát, azt hogy a nő házastárs lett, bizonyos anyagi gondoskodást jelentett a férj korai elhalálozása után, valamint hozzájárult a házasságból született gyerekek jövőjének megalapozásához A különbség a német jog és a magyar jog gyakorlata között abban nyilvánult meg, hogy míg az előbbi esetben a felek egyezsége alapján állapították meg a hitbér nagyságát, az utóbbiban a báróktól az 50 telkes nemesekig terjedően kötött hitbért fizettek, ez alatt pedig megegyezés szerint."59 Ez a különbség az általam ismertetett szerződésekből is egyértelműen kiderül. 400 forintot hoz Veronika Heckl a házasságba, ez a hozománya, jövendőbeli férjétől kapott ugyanennyit, ez a hitbér és még 200 forint illette jegyajándékként. A hozomány, a hitbér és a teljes összeg (1000 Ft) egyaránt a „Morgengabe" megjelöléssel szerepel és valóban szabad meg-59 Buda város jogkönyve I—II. Közreadja: Blazovich László -Schmidt József Szegedi Középkorász Könyvtár, Szeged, 2001.462-463
