Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
KISEBB CIKKEK 929 állapodás tárgyát képezi.6 0 Mindenképpen figyelemreméltó a szerződések nyelvi felépítése, a jogi szakkifejezések árnyalt és lehetőségekhez mérten pontos használata. Különbséget tesznek például: „pfandt" és „verbot",61 vagy „contract", „vertrag", „Vereinigung" és „Vereinbarung"62 között. Gondosan kizáiják a végrendelet megtámadhatóságát, egyrészt a szövegben, másrészt éppen a városi könyvben való rögzítéssel.63 Tanúkat alkalmaznak.6 4 Olyan típusú jogszabályi hivatkozást, mint amilyen a mai szerződési elvárás, ugyan nem találunk, de mindenképp szerepel a szövegekben, hogy minden úgy történt, ahogy ez a városban szokásos.65 Egyetlen érdekes korlátozásra hívja fel a figyelmet Jurkovich Emil idézett műve, amely így hangzik: „Nagy előrelátáson alapszik a tanács ősrégi intézkedése, hogy özvegyasszony circularis házat nem vásárolhatott, mert ezzel férfit szorított volna ki a körpolgárok sorából."6 6 Véleményem szerint azonban, ezt semmiképp sem lehet nőellenes rendelkezésként értékelni. Sokkal inkább a város elitjét alkotó német patríciusok önvédelmi mechanizmusa, az esetleges más nemzetiségű, új férjekkel szemben. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy kiváltságaik is nagyrészt összefüggtek német mivoltukkal, illetve bizonyos előjogok csak német gyűrűstéri polgárokat illettek meg. A városvezetésnek vagy a politikai életnek nők amúgy sem lehettek részesei, így az, fel sem merülhetett egy házvásárlás 60 Státny okresny archív, Banská Bystrica, fasc. 207. nro. 42 61 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 277. és 340 felvételei 277: „.frey für jedermennlich zu pfandt gesetzt..."; 340: „mit recht verpott gethan hab und uns sein Verpott und Pfaintt nach mit abschlagen möge..." 62 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 255., 295. és 679. felvételei kapcsán, hogy egy asszony ez által tanácstag, horribile dictu városbíró lehessen. Mindezeket egybevetve, Besztercebányán sem fogadhatunk el egy „Kinder-Kirche-Küche" triásza mögé rejtőző, passzív, asszonyképet. Hiszen a ránk maradt polgárjogi szerződések tanúbizonysága alapján, bírófeleségek és szatócsasszonyok, férjezettek vagy özvegyek, alperesi vagy felperesi oldalon, adósként vagy követelőként, egyedül vagy pertársakkal, de aktív résztvevői voltak a város tág értelemben vett gazdasági életének. A teljes kort elérve az ilyen típusú jogügyletek megkötése saját vagyon terhére formailag nincs férj, atya, gyám vagy gondnok hozzájárulásához, egyetértéséhez kötve. Bár azért asszonyok esetében a házastárs elvi egyetértésére bizonyára szükség volt, az özvegyek azonban még ehhez sem kellett, hogy igazodjanak. A nők vagyonukkal is rendelkezhettek és ezt a jogot, mind a házasságkötés előtt, mind a házasság fennállása alatt, mind végrendeleti úton igyekeztek saját maguk számára biztosítani. Az általam ismertetett ügycsoportokban egyenrangú félként lépnek fel a férfiakkal szemben és járnak el vagyoni jogaik védelmében. Mindez azonban a tanulás, a tanítás, a művészetek, a tudományok, a politika, a társadalom, a városvezetés, a választójog és a munkajog terén még évszázadokig várat magára. 63 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 246. felvétele 64 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 255 felvétele 65 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 246., 340. és 505. felvételei 340: „nach Statt- und landesprauch"; 505: „den übrige rest sie nach Statt prauch und gewohnheit zuzhale..." 66 Jurkovich i.m. 243.; 261.
