Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
KISEBB CIKKEK 927 hogy: „in der Obern Gassen zwischen Clement Berke eins und Mathey Muthanwoda andern teyls gelege." (a Felső közben, egyik részről Clement Berke másik részről Mathey Muthanwoda között fekszik)50 1527-ben szintén érintett ház kapcsán a következőket olvashatjuk: „häuslicher wohnung in der Spitalgassen, der statt zwischen Blassko Kalupetzky und Mikulaske Schuster gelege." (házbeli lakás a Kórház közben Blassko Kalupetzky és Mikulaske Schuster között fekvő helyen)51 1520-ban ezt a megjelölést találjuk: „Ihr Hauß gelegen neben dem Stasko Schmied (háza Stasko kovácsé mellett fekszik)"52 Mint az az előbbiekből kiderül, az adósságlevelekhez szorosan kapcsolódnak a zálogjogot, illetve vagyonzárlatot keletkeztető kérelemlevelek. 1550 novemberében Leonhardt Draxler néhai bíró özvegye, Anna, Clement Rawaß minden vagyonára zárlatot kért, nem kímélve annak Badergassen fekvő, 400 guident érő házát sem. Az ok ismeretlen.53 Éppen 1555-ből származik az a rendelkezés, amely az adósságok és zálogügyletek régóta szokásos intézésének rendjét írásban rögzíti: 5 4 Az adós először 14 nap haladékot kapott a fizetésre, ha ez eredménytelenül eltelt, akkor 1 év és 1 napra zálog alá kerül a háza és udvara. Meg kellett azonban esküdnie, hogy sem ezüst marhája, sem pénze a fizetésre, ill. zálogba tételre nincs. Ha a határidő letelt és fizetésre nem került sor, akkor elő-50 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 309. felvétel 51 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 277. felvétele 52 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 268. felvétele ször az adós kisebb értékeit, majd minden birtokolt dolgát, végül házát és udvarát felértékelték, és a követelést az összegből kielégítették. A zálogos nem zárkózhatott el az adós fizetési szándéka elől és nem tehetett kárt a zálogtárgyban.5 5 Ε két szerződéstípus vizsgálatából is az derül ki, hogy nők is bírtak illetve szereztek értékes ingatlanokat, amelyeket adott esetben elidegeníthettek vagy megterhelhettek, megkötések nélkül léphettek ilyen típusú kereskedelmi ügyletekben is. Az utolsó szerződéscsoportot a hozomány- és házassági szerződések alkotják, amelyre ilyen formában a városi könyvben csak egyetlen példát találtam, bár a házastársak közti örökösödési szerződések mindig tartalmaztak hozományra és vagyonmegosztásra vonatkozó részeket. Mivel azonban, a házasság főként anyagi és társadalmi érdekeket tartott szem előtt, feltételezhető, hogy a gyakran tetemes vagyonnal rendelkező nők valamiféle biztosítékot akartak beszerezni. Főleg megözvegyülésük esetére a férj rokonságának követeléseivel szemben. 1506-ban Gregorius Mühlstein, Breslauból pecsétes levéllel érkezett haza, és a következő kéréssel fordult a besztercebányai tanácshoz: az általa nejével, Barbarával már megkötött egyezséget itt is foglalják írásba. A hölggyel a következő dolgokban állapodtak meg: a város szokása szerint a férj minden ingó és ingatlan vagyonának fele Barbara asszonyt illeti. A férj külön em-53 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 755. felvétele 54 Kolosváry Sándor - Óvári Kelemen: Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Budapest MTA 1885-1904. 101-102. 55 Uo.
