Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
926 KISEBB CIKKEK 1534 januárjából származó bejegyzés szerint, Thoma Schlosser vette meg Lucia Goltschmied házát minden tartozékával még 1532-ben, a Felső közben, amit ő a hölgynek és az ő adósainak a bejegyzés napjáig ki is fizetett, így a házát szabadon bírhatja. Eme jogát kérésére foglalta írásba a tanács.44 1520-ban Katharina, Anton suszter felesége adott el egy házat 39 Ft-ért, az összeget azonnal átveszi és ezt biztonság kedvéért a városi könyvbe is bejegyezteti.45 Az utazóként ismert Fugger faktor, Hans Dernschwamm46 is kapcsolatba került egy besztercebányai hölggyel. 1546 augusztusában, mint a Fugger-ház képviselője, egy Hannus Franck nevű személlyel egy gyűrűstéri házat adnak el Dorothea Rabiinnak. A vételár (800 Ft) azonnali kifizetése mellett megállapodtak arról is, hogy a hölgy a házat ezután örökjogon bírja, használhatja és élvezheti. Érdekes kitétele a szerződésnek, hogy megegyeztek a házba befutó vízvezetékcső használatáról is.47 A nők, teljes cselekvőképességgel jártak el ezekben az ügyletekben, ha a teljes kort elérték, nem találkozunk helyettük eljáró férjjel, apával vagy gyámmal. Kötelezettséget (pl. adósságot) is saját nevükben vállaltak, férj, férfi hozzátartozó nélkül. Ez arra enged következtetni, hogy tudva lévőén önálló vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeztek, ami a kifizetett összegeket tekintve, nem is mindig volt csekély. Igaz, a szerződő nők túlnyomó többsége férjes asszony vagy özvegy, de ők gyermekek nevében is végeznek cselekményeket. 44 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 309. felvétel 45 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 268. felvétel 46 Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977, 277-414. A harmadik, általam ismertetett szerződésfajták körébe az adósságokkal kapcsolatos levelek, megegyezések sorolhatók. Ezek adósság követelések illetve adósság elismerések lehettek. Ilyen esetekben is gyakoriak a contractus mixtus kategóriájú szerződések, hisz az adós gyakran ajánlott ingatlanzálogot a nem teljesített fizetés biztosítékául. 1538 júniusában Jan Zacks nyilatkozott Thoman erdész Hedvig nevű özvegyével szemben fennálló 363 rajnai forint adósságáról, amelyet eddig, egy nemrég őt ért kár miatt, visszafizetni nem tudott. Ezért 1 év és 1 napra házára és minden ingatlanára zálogot tett. Ebben a felek megegyeztek. A biztonság kedvéért nemcsak a városi könyvbe íratták be mindezt, hanem mindkét fél egybehangzó másolatot is készíttetett magának az iratról.48 1527-ben Anna, Caspar szatócs neje ismerte el jogos adósságát, 19 Ft 38 dénárt, amelyet egy éven belül kellett volna visszafizetnie, de, tűz által okozott kára miatt, ezt nem tudta teljesíteni. Kérte, hogy két év múlva fizethessen, de addig a Kórház közben lévő házát ajánlotta zálogba. Ha azt felépíteni vagy eladni akarná, ezen írás erejénél fogva, a tartozást előbb a tanács előtt ki kell fizetnie.49 Amennyiben ingatlanról volt szó, meghatározták a városon belüli pontos helyét, még pedig az utcát, és a két szomszédos háztulajdonos nevét adták meg támpontul. Esetenként konkrét pénzbeli érték is szerepelt. 1543-ban a már idézett adásvétel esetében, Lucia házáról annyit tudunk, 47 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 583. felvétel 48 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 340. felvétel 49 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 277. felvétel
