Századok – 2004

Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921

KISEBB CIKKEK 925 Draxlerin" (Anna asszony, Lienhart Draxler neje), „verlassene wytwe"(elhagyott özvegy), „ehelich Hausfraw" (feleség), „sein Gemahl" (az ő hitvese), „Hauswirttin" (feleség) stb.37

Fellelhető szinte minden ma is létező rokonsági fok megjelölése is. Például: „Großmuterteyll" (nagyanyai rész), „geschwister" (testvérek), „tochter" (a lánya valakinek), „Schwager und schwegerin" (sógor és sógornő) stb.38 A második ügyirat csoportba soroltam az adásvételi megállapodásokat. Ezek tárgyát főként ingatlanok, házak, házrészek vagy kertek képezik. A nőket eladói és vásárlói oldalon egyaránt megtaláljuk Jurkovich Emilnél erről a következőket olvashatjuk. „Ingatlanok eladásánál a vevő a teljes vételösszeget ősi szokás szerint 1 év és 1 nap alatt köteles lefizetni, első felét azonban köteles volt már az alku után lefizetni. A fizetés mindkét esetben a városi magisztrátus előtt történt. Ha azonban a felek hosszabb határidőben állapodtak meg, a tanácsnak az ellen sem szokott kifogása lenni. Ha azonban valakinek több joga volt az ingatlanhoz, pld. rokonok vagy szomszédok, akkor 14 nap leforgása alatt tiltakozásának ad kifejezést s egy úttal leteszi a vételösszeg felét a városi törvényszék előtt. Ha a tanács az illető jogát elismeri a vételtől az első vevőt eltiltja, s az ingatlant az utóbbinak adja át, a pénzt pedig visszaadja az elsőnek. Ha azonban 14 nap alatt senki sem jelenti be tiltakozását a vásár ellen, akkor a tiltakozás bejelentésére ugyan mindig még egy egész év volt hátra, de abban az esetben, ha tiltakozását a ta-37

MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs a. 310., b. 337., c. 269. és 718., d. 755., e. 359., f. 295., g. 360 és 362., és h. 710. felvételei 38

MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs a. 261., b. 356-357., c. 314. és d. 701-702. felvételei 39

Jurkovich i.m. 252. nács alaposnak mondott ki, a tiltakozó az egy év lefolyása után az egész vételösszeget egyszerre köteles lefizetni."3

9 „Az ingatlanok vételárát a bíró kezelte, a vevőnek ezt az ő kezébe kellett lefizetni; ez a bírónál marad 15 napig letétben, hogy abból esetleg az eladó hitelezőit lehessen kielégíteni, és így őket a károsodástól megóvni. Ezekről a pénzekről a bíró maga vezetett naplót."4

0 Ezt a megállapítását a szerző azonban egy 18. századból származó tanácsjelentésre alapozza, korszakunkból erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre.4

1 Az egy év egy napos fizetési határidőt viszont, amire az előző idézet hivatkozik, már ebben a korszakban is tetten érhetjük.4

2 1546. március 29-én egy végrendeleti ügy kapcsán történt házeladás iratában olvashatjuk, hogy Katherina, a néhai bíró, Georg Schaffer özvegye, vett egy házat a testamentumos uraktól. 427 Ft-ot. kifizetett, a maradékot pedig, ahogy ebben a városban illő és szokásos, egy év és egy nap múlva fizet ki. Az irat alján 1547. május 31-éről származó bejegyzés szerint a hölgy a 173 Ft tartozást kiegyenlítette, amelyet az adósok és a rokonok meg is kaptak.43 Az idézett irat, tekinthető egy kevert szerződési formának, hisz egy végrendelet kapcsán a végrehajtók tartozáskiegyenlítéssel kombinált adásvételi szerződést bonyolítanak. A testamentáriusok ebben az esetben gazdag, gyűrűstéri polgárok. 40

Jurkovich i.m. 252. 41

Jurkovich i.m. 266. 42

MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 505. felvétel 43

MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 505. felvétel