Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
924 KISEBB CIKKEK kell az örökösöket és a rokonságot kifizetnie.2 7 1549-ben Wolfgang Drahtzieher bíró, a néhai Andres Colman házát, udvarát, és minden hozzátartozó berendezési tárgyát az elhunyt sógorának, sógornőjének és azok örököseinek adta.28 1512-ben Anna Stemper örökösödési ügyében a következőket jegyzik be a városi könyvbe. Miután első férje, Stemper kovács meghalt, házukba költözött egy Stasko nevű kovács, akihez Anna hamarosan férjhez ment. A néhai férj azonban adósságot hagyott hátra, amelyet az új férj saját pénzéből, önként kifizetett. Halálos ágyán, Anna tanúk előtt úgy nyilatkozott, hogy a ház legyen a gyerekeié és Staskoé, amennyiben a gyerekek meghalnának, akkor pedig ne a rokonságé, hanem a férjé.2 9 Mindezen megállapodási törekvések illetve testamentumos urak jelölése ellenére többször alakult ki vita a végintézkedésekről.3 0 1535-ben a tanácsnak kellett döntenie Soffia asszony és Margareth Künzowinzin örökösödési vitájában, ahol a tanács a feleknek előzetes meghallgatást is tartott,3 1 pedig az elhunyt Mathe szabó érvényes végrendeletet is hagyott hátra, amit Soffia asszony támadott.3 2 Valten Niclotsch von Rauschenbach pedig nejével, Soffiával együtt követel Fridrich Schillingtől és a többi testamentumos úrtól 50 27 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 295. felvétel 28 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 701-702. felvételei 29 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 255. felvétel 30 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 311., 689-699., 710. és 773. felvételei 31 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 311. felvétel Ft-ot, amelyet azok a néhai Francz Rottstól átvettek.3 3 Végintézkedésben előírtakat teljesít Anna, Lienharth Drachßler neje. A testamentum szerint a néhai férj apjának, anyjának, fiú- és lánytestvéreinek, azok minden gyermekének és örökösének 350 Ft-ot fizetett ki a tanács előtt, 1551 februárjában.34 Tehát a nők végrendelete is teljes érvénnyel bírt, nem csak a férfiaké, örökségük érdekében is teljes joggal léphettek fel, akár férfiakkal szemben is érvényre juttathatták saját vagy gyermekeik vagyoni érdekeit. Igényelhették a szerződés bejegyzését a városi könyvbe, ami a szerződéskötés biztonságát és a bizonyító erőt volt hivatott alátámasztani. Találunk arra is példát, hogy egy nő más személyekkel együtt perel egy vagy több személyt.3 5 1521-ben Barbarának, Christoff kovács özvegyének volt követelése az említett kovács két fiával, Merthennel és Bilgével szemben, akik ez esetben, az örökösök voltak. Mostohaanyjuknak, a szöveg szerint végül 14, míg húguknak csak 4 Ft-ot jutattak.36 A szövegek nyelvezetét tekintve rendkívül színes megnevezéseket találhatunk a feleségekre és az özvegyekre. Például: „verlassene witwe" (elhagyott özvegy), „verlassene weyb" (elhagyott asszony), „verlassene wittib" (elhagyatott özvegy), „Fráu Anna Lienhart 32 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 312. felvétel 33 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 688. és 689. felvételei 34 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 773. felvétel 35 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 269., 710. és 773. felvételei 36 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 269. felvétel
