Századok – 2004
Kisebb cikkek - Kuzma Dóra: Nők mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán IV/921
922 KISEBB CIKKEK sem a városi, sem az országos jelentőségű politikai, igazságszolgáltatási, törvényhozási ügyekben. A „tudománnyal" is csak akkor kerültek kapcsolatba, ha rózsavizet rendeltek a patikusnál.6 Jelen munka azt igyekszik feltárni, hogy milyen szerződések, megállapodások, egyezségek alanyaiként léptek fel nők a korban, Besztercebányán. Gazdasággal, pénzforgalommal, kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteket vettem vizsgálat alá, amelyeknél fontos lehet az eljáró személyek cselekvőképessége, tehát az a képesség, hogy egy személy saját érvényes jognyilatkozatával, saját magának vagy másoknak jogokat szerezhet, vagy kötelezettséget vállalhat. Ilyen típusú szerződéseket férfiak is kötöttek, azonban semmiféle nőket érintő érvényességbeli különbség, vagy bármely, egyéb hátrányos megkülönböztetés a jogkövetkezmények szempontjából nem tapasztalható. Szerkezetüket, felépítésüket, nyelvezetüket tekintve is hasonlóak. A vizsgálat tárgyát az 1501-1555 között, a városi könyvben CStadtbuch) rögzített szerződések képezik, amelyeket tartalmuk alapján 5 csoportba soroltam.' Szerződéseket nem nevesítenek, de minden alkalommal szerepel egy fejléc, ahol megjelölik név szerint a peres feleket, a pertárgyat, az okot és a lejegyzés dátumát. Több esetben azonban kevert szerződésekről van szó, ahol eltérő, ám a per tárgyát tekintve összefüggő, szerződéstartalomról rendelkeznek a felek.8 Az általam elkülönített csoportok a következők: 1. végrendeletek és hagyatéki iratok 2. adásvételi szerződések 3. adósságlevelek vagy elismervények 4. vagyonzárlat kérelmek 5. házassági szerződések Jurkovich Emil a következőket írja a végrendeletekről kéziratában: „Az öröklés joga Besztercebányán tisztázva és megállapítva nem volt, ki-ki úgy intézkedett e téren amint azt jónak látta. A végrendeletek e tekintetben valóban változatosak. A házasfelek vagyona közös volt a féij életfogytáig, de aztán az özvegyre szállott a hozományul a házhoz vitt rész, s ezen felül még a férj vagyonából, a gyermekekkel egyenlő rész. Selmecbányán egy harmad illette az özvegyet, kétharmad pedig a gyermekeket. Ha pedig a férj jutott özvegységre, úgy a felesége hozománya is rá meg a gyermekekre marad, de ennek kétharmadával ő szabadon rendelkezhet, egyharmad pedig már a gyermekeké volt. Gyermektelen házasság esetén a túlélő házasfél a közös vagyonnak háromnegyed részét tartja meg magának, egynegyedet pedig átenged az elhalt házasfél rokonságának."9 A végrendelkezés szabadsága része a tulajdonjog teljességének és ezzel a teljességgel a nők is élhettek vagyonuk bizonyos részét tekintve. A vizsgált iratok között fellelhetők olyanok, amelyekben hölgyek tesznek végrendeletet,1 0 ahol férjük végintézkedése folytán örökössé válnak,1 1 de olyanok is, ahol az elhunyt végakaratának végrehajtói el-6 Jurkovich Emil: Besztercebánya szabad kirá- 8 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs lyi város monográfiája. Budapest, 1922. OSZK, Kéz- 246., 277., 340. és 505. felvételei irattár. 884. 41. jegyzet, amelynek alapja fasc. 254 9 Jurkovich i.m. 252. nro. 7 „It mehr der frawen Rossen und Veichel Sirup 10 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs 4 lott 16 den." 255., 467-468. és 495-496. felvételei 7 A feldolgozás alapjául a MOL, Pozitív Filmtár, 11 MOL, Pozitív Filmtár, C 74. számú tekercs C 74. számú tekercsének felvételei szolgáltak 701-702.
