Századok – 2004

Közlemények - Demény Lajos: Veress Endre a román–magyar közös múlt kutatásának szolgálatában I/89

VERESS ENDRE, A ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS MÚLT KUTATÓJA 91 egy XVI. századi történeti alak szétszórt iratait a világ minden tájáról összegyűjteni és bokorba fogva űgy adni, mintha csak egyetlen egy ún. leveleskönyvből, illetve valami hagyatékból hoznók napvilágra"5

. Kutatónk az 585 Carillo levelet és jelentést 19 város 32 levéltárából, illetve gyűjteményéből szedte össze, közöttük a római vatikáni titkos levéltárból és a vatikáni könyvtár kézirattárából, a római Vellicelliana könyvtárból, a milánói Ambrosiana könyvtárból, a firenzei Medici, a római, mantovai, modenai, nápolyi és velencei állami levéltárak állagaiból, a bécsi császári udvari állami levéltárból, Spanyolországban a simancasi gyűjteményből, a Lyonban őrzött levéltárból és természetesen a Magyar Országos Levéltár megfelelő részlegeiből, továbbá a kolozsvári, lőcsei, pozsonyi és esztergomi levéltárakból. Veress Endre 1909-ben két újabb kötettel lepte meg a szakmát. Kiadta Giorgio Basta császári hadvezér levelezésének és iratainak el74éből7. E két kiadvány ömleszti az anyagot Erdély történetére vonatkozóan Báthory Zsigmond és Báthory András idejéből, valamint a fejedelemség kapcsolatairól a törökellenes koalíció országaival, s mindenekfölött a Habsburg birodalommal. A román történetírás sok új forrást ismert meg nemcsak a Mihály vajdával kötött Habsburg törökellenes szövetségiül, hanem a vajda viselt harcairól, valamint Moldva történetéről és öszszeköttetéseiről Lengyelországgal. Mind a Basta-féle levelezésben és iratokban, mind pedig a pápai követek jelentéseiben sok és érdekes anyagot talál a kutató a 16. század végi Erdély belső viszonyaira nézve. Ezek sokszor olyan tényeket és jelenségeket örökítettek meg, amelyek a hazai kortársak figyelmét elkerülték és más kútfőkben hiányoznak. Az összegyűjtött, gazdag, kiadatlan levéltári anyag arra serkentette Veresst, hogy a kisebb kiadványaiban közölt források mellett újabb sorozatokat kezdeményezzen. Munkásságának követzekő évtizedében minden energiáját erre fordította. Még az első világháború mostoha körülményei sem tudták megtörni határtalan derűlátását. Köteteit egymás után publikálta, merészebbnél merészebb terveket szőtt. A nagyközönség számára hozzáférhető feldolgozásokban is jeleskedő8

Veress 1910 után háttérbe szorította ebbéli tevékenységét, nehogy a kútfők kiadása elakadjon. Történetírásunk Veress elgondolásai sorában tartja számon a Fontes Rerum Trasylvanicarum mintegy ötven kötetre terjedő forráskiadványát. 1911-ben ezt nyilvánosságra is hozták9, s maga Veress levelezésében, minden összeköt-5 Veress 1943. V 6 Basta György hadvezér levelezése és iratai. Közrebocsátja Dr. Veress Endre. I. (1597-1602). Bp. 1909. 758. Pár évre rá ezt követte az újabb kötet: Basta György hadvezér levelezése és iratai. Közzéteszi Dr. Veress Endre. II. (1602-1607). Bp. 1913. XLIV+968. Ezekhez kapcsolódik: Basta György 1603-iki főjelentése és erdélyi kancelláriájának formula-könyve. Kiadja Veress Endre. Pótlásul a Magyar Tudományos Akadémia „Basta György hadvezér levelezése és iratai" című kiadványhoz. Bp. 1914. 64. 7 Erdélyországi pápai követek jelentései VIII. Kelemen pápa idejéből (1592-1600). Gyűjtötte és közrebocsátja Dr. Veress Endre. Bp. 1909. XXXVI + 488+1 képmás. 8 Ilyen jellegű önálló kötetekben megjelent kiadványai: Izabella királyné 1519-1559. Bp. 1901. 496; Isabella regina d'Ungheria. Roma 1903; Zalánkeményi Kakas István. Bp. 1905. 168+7 illusztráció; Berzeviczy Márton, erdélyi kancellár (538-1596). Bp. 1911. 228+17 illusztráció; Gróf Kemény József (1795-1855). Kolozsvár, 1933. 118+18 illusztráció. 9 Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai Báthoryak korából. Első kötet 1571-1583. Gyűjtötte és közrebocsátja Dr. Veress Endre. Bp. 1911. V oldal; Második kötet 1575-1588. Bp. 1913. A továbbiakban: Erdélyi jezsuiták. •