Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
8 LADÁNYI ANDOR feszület elhelyezését, továbbá az egyetemi hitszónoki állás visszaállítását, valamint a bölcsészeti karon a keresztény religio bölcselete tanszék betöltését. Az egyetemi tanács 1900. december 13-i ülésén elutasította mind a keresztnek a tantermekben való kifüggesztését, mind pedig -— két szavazat többséggel — a jogi kar javaslatát, és e határozatát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) is jóváhagyta. Szóbakerült e kérdés 1901 februárjában a képviselőházban is, a memorandumban, ill. a jogi kai- javaslatában foglaltak teljesítését követelő néppárti felszólalásokkal szemben Wlassics Gyula miniszter megismételte az egyetem állami jellegére vonatkozó állásfoglalását, helytelenítve, hogy a kereszt jelvénye „a napi politikai küzdelmek porondjába vettetik". A jogi kar javaslata azonban a koalíciós kormány idején jórészt megvalósult: az egyetemi tanács 1906. november 16-i határozata alapján a feszületet az aulában elhelyezték (a tanácsteremben ez már korábban megtörtént), és 1908-ban visszaállították az egyetemi hitszónoki állást. Az egyetemi tanácsnak a keresztény neveléstan bölcsészkari oktatására vonatkozó 1905. évi határozatát azonban e kar — hivatkozva arra, hogy e tárgy előadása ellenkeznék az 1848. évi XIX. törvényben biztosított tanszabadsággal — visszautasította, és állásfoglalásával a VKM is egyetértett (azzal, hogy e tárgyat a hittudományi karon adják elő).9 A következő években az egyetem jellegének kérdése háttérbe szorult, az egyetemi alapnak a költségvetésbe való felvétele elleni szokásos „óvások" mellett csak a katolikus sajtó néhány cikke foglalkozott ezzel. A katolikus egyházi körök törekvései ezidőtájt elsősorban egyetemi pozícióik erősítésére, a katolikus egyetemi tanárok számának növelésére irányultak. Ennek alátámasztására a katolikus sajtóorgánumok részletes statisztikákat közöltek az egyes tanári kai-ok felekezeti összetételéről, az „akatolikus" tanárok nagy számáról, és a katolikus professzorok esetében is olykor több kategóriát alkalmazva (megkülönböztetve a „névleges", a „közömbös" és a „hitvalló" katolikusokat). E törekvések Apponyi és Zichy minisztersége idején az egyetemi tanári kinevezések során számos alkalommal — az esetek nagyobb részében a tudományos-szakmai követelmények rovására — eredményre is vezettek. A tanári karok felekezeti összetételének kérdését a katolikus egyházi körök nemcsak a budapesti, hanem a kolozsvári egyetemre vonatkozólag, majd a háború előtti években a két új egyetemre történő professzori kinevezésekkel kapcsolatban is felvetették. Ez utóbbiakat illetően Csernoch János hercegprímás 1914. május 6-án levélben fordult Jankovich Béla miniszterhez. „Kötelességemnek tartom [...] figyelmedet fölhívni arra az izgatottságra — írta —, amely a katolikusok táborában újabban a pozsonyi és debreczeni egyetemek tanári állásainak küszöbön álló betöltése körül észlelhető. Nap-nap után kapom a legkülönbözőbb helyekről a leveleket, amelyek kifejezik az aggodalmat, hogy a két egyetemnél betöltésre váró 43 tanári állásra 4 katolikus jelöltet leszámítva csupa protestáns embernek van kilátása. [...] Jól tudom, hogy e kombinációk koraiak, mert az Általad megbízott bizottság, amely a jelöléseket fogja esz-9 Religio, 1900. Il.k. 50.sz. mell. 1-4.; ELTE L BK 1900. nov. 30-i ülés jkv., JK 1900. nov. 21-i ülés jkv.; az 1896. évi KN XXIII. k. 341-342., 345-352.; AUB anni 1907/08. Fase. I. 242-244., 272-274.; Szabó Miklós: Az 1901-es egyetemi „kereszt-mozgalom". Történelmi Szemle 1970. 4. sz. 489-491.