Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 9 közölni, még nem készült el a munkájával. De igen előkelő helyeken tudni vélik a jelölendőknek már az egész névsorát. [...] hangsúlyozni akarom, hogy a katolikusok elvárják e tömeges kinevezésnél [...] a lakosság számarányának tekintetbe vételét és igen rossz néven vennék, ha tényleg föltűnő módon mellőznék a kinevezésnél a katolikusokat". Jankovich e levélre rövidesen megnyugtató választ adott. Említést érdemel, hogy az egyik „informátor" ez ügyben a bécsi apostoli nunciushoz is fordult, aki még 1914. május 4-én felhívta erre a prímás figyelmét. Csernoch aggodalmai egyébként a pozsonyi egyetemi tanári kinevezéseket illetően alaptalanoknak bizonyultak; a debreceni tanszékek betöltésének alakulására a későbbiekben még viszszatérek.1

0 A katolikus egyetem gondolata A budapesti egyetem „rekatolizálásának" irreális voltára tekintettel a dualizmus korában ismételten felmerült külön katolikus egyetem létesítésének gondolata. Katolikus egyetem felállítására mái- a 18. század ötvenes-hatvanas éveiben tervek születtek Egerben; Barkóczy Ferenc püspök 1754-ben háromkarú, utóda, Eszterházy Károly pedig már négykarú egyetem kiépítésére tett javaslatot.1

1 Több mint száz év múlva, az 1870-es évek elején vetődött fel ismét katolikus egyetem — Pécsett történő — szervezésének gondolata, majd 1882-ben, a harmadik egyetem felállítására irányuló törekvésekkel összefüggésben Eszterházy István pozsonyi főispán azt javasolta Simor érseknek, hogy a Pozsonyban létesítendő egyetem katolikus jellegű legyen. A prímás válaszlevelében közölte, hogy e szándék „amily magasztos és nagyszerű magában véve, épannyi nehézséggel kellene majd a gyakorlati kivitel pillanatában megküzdenie, nehézségekkel, melyek részint magának az eszmének ellenségeitől, részint pedig, s nem a legkisebb mértékben azon roppant költségekből származnak, melyekkel ily tudományos intézetnek felállítása s a kor színvonalán tartása jár". Ezért egyelőre csak az általános alapelvek megtárgyalását tartotta célszerűnek, végül nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy „megváltozhatatlan meggyőződésem szerint van Magyarországnak egyeteme, mely eredetileg egészen katholikus volt, és ha az ujabb korban történt toldásoktól eltekintünk, még most is tulnyomólag az, - s ez a budapesti Tudományegyetem, melynek szép alaptőkéje tisztán katholikus eredetű s melyhez a magyar katholikusoknak kétségbevonhatatlan elévülhetetlen joguk van". A főispán javaslatáról és Simor érsek válaszáról a pozsonyi, majd a fővárosi napilapok is hírt adtak, Trefort pedig a főispánhoz intézett leiratában leszögezte: „Valamint állami, úgy felekezeti egyetemet is csak törvény útján és a törvényhozás hozzájárulásával lehet létesíteni, csak a törvényhozás határozhatja meg azon feltételeket, melyek alatt nem állami egyetemek felállítása megengedendő", majd az érsek levelével 10

EPL Csernoch Cat 41. 2942/1914.; Alkotmány 1914. máj. 7. 1-2, jún. 3. 1-2.; Magyar Kultúra 1914. 11. sz. 481-492. 11

Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve. (1754-1777.) Az Egri Tanárképző Főiskola füzetei. 434. Eger, 1967.