Századok – 2004
Közlemények - Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622–1700 IV/843
866 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY mesvári világi pap misszionáriusok leveleire is öt alkalommal került a neve, mint relátoré. Semmiképpen sem mondhatjuk tehát, hogy a kardinális-protektor, ahogy ezt a tiszte elvben megkívánta, a saját szerzetesrendje misszióira „specializálódott" volna. Itt is az az „ad hoc" jelleg érvényesült, amelyet a Hitterjesztés Szent Kongregációja egész ügymenetében láttunk. A titkárnak azok közül a bíborosok közül kellett előterjesztetőt választania, akik akkor számos más tisztségük mellett ráértek, nem voltak betegek, és éppen Rómában tartózkodtak. A Propaganda jegyzőkönyveiből ugyanakkor kitűnik, hogy ellentétben a kardinális-protektorokkal, a korábbi nunciusok igen fontos szerepet kaptak a Kongregáció bíborosai közt. A két messze legtöbb magyar ügyet beterjesztő kardinális, Pallotto és Mattéi, korábban egyaránt egykori bécsi nunciusok voltak, rajtuk kívül még Spinola, ifjabb Carlo Caraffa és Melzi, korábbi bécsi nunciusok, referáltak magyar ügyeket, továbbá egyszer Francesco Nerli egykori varsói nuncius. A nunciusok fontossága A nunciusok, a pápának a katolikus államokba küldött állandó követei, a 16. században elsősorban a pápaság külpolitikájának formálásában kaptak mind nagyobb szerepet, de a trentói zsinat utáni évtizedekben az egyházi reformok keresztülvitele is fontos feladatuk volt. A nunciusok kollégiumokat és kolostorokat vizitáltak, egyházi bíróságként is működtek, és nem csak az uralkodókkal, de az egyes megyéspüspökökkel is tartották a kapcsolatot. A nunciusok közül a legfontosabb tisztséget a bécsi, vagy ahogy a hivatalos kúriai elnevezés mondta, a császár melletti nuncius viselte. A bécsi nunciusok ezért általában a legtapasztalt pápai diplomaták közül kerültek ki. Hacsak a pápa nem volt elégedetlen a bécsi nuncius munkájával, mint ez pl. az éppen a magyarországi missziók iránt nagy figyelmet fordító Malatesta Baglioni esetében történt, akkor a császár melletti nuncius a követsége végén bíborosi rangot és fontos beosztásokat kapott, tehát a Habsburg-birodalomban szerzett ismereteit a továbbiakban a pápai állam egyik vezetőjeként kamatoztathatta. 1622-től a század végéig 14 nuncius működött Bécsben, akik közül tizenkettőt követségük végeztével a pápa bíborossá kreált, kilencen pedig a Hitterjesztés Szent Kongregációja tagjai is lettek.7 9 A bécsi nunciusokhoz tartoztak a királyi Magyarországon, a hódoltságban és Erdélyben működő missziók is. A nunciusok továbbították a misszióknak küldött segélyeket, a misszionáriusok pedig a leveleiket igen gyakran a bécsi nuncius futárpostájával küldték Rómába, a ferencesek általában a két bécsi kolostoruk, az obszervánsok Szent Jeromos és a konventuálisok Szent Kereszt kolostora gvárdiánjainak a segítségével.8 0 Vanoviczi János pálos misszióprefektus 1669-ben egye-79 Gerhard Müller·. Nuntiaturberichte aus Mittel- und Osteuropa. Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken. 57 (1977) 163-197. 80 APF SOCG Vol. 93. Fol. 156 + 164/v. Cornelio Giannone da Bitunto kéri, hogy a nunciuson keresztül juttassák el hozzá a leveleket. APF SOCG Vol. 96. Fol. 302. Petri Péter erdélyi misszionárius a bécsi nunciuson és egy pozsonyi kanonokon keresztül várja a leveleket Rómából.
