Századok – 2004
Közlemények - Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622–1700 IV/843
KATOLIKUS MISSZIÓK MAGYARORSZÁGON 1622 ÉS 1700 KÖZÖTT 867 nesen a bécsi nuncius palotájában írta meg a levelét az üldöztetéseiről Federigo Baldeschi Colonnának, a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának.81 A Kongregáció megalapításakor Carlo Caraffa aversai püspök volt a nuncius, aki erősen érdeklődött a közép-európai és ezen belül a magyarországi missziók iránt. Caraffa nuncius küldte 1627-ben Magyarországra Filippo d'Alcara konventuális ferences szerzetest, a bécsi egyetem teológia-professzorát, aki Komárom környékén a török hódoltság határvidékét is bejárta, és igen érdekes jelentést küldött a magyarországi katolikusok helyzetéről és az itteni missziók lehetőségeiről.82 Carlo Caraffa továbbította a jelentést Rómába, ahol azt a Kongregáció bíborosai többször részletesen megtárgyalták, majd az egyik Komárom megyei falu, Szend nevét Szeged várossal összetévesztve, hosszas levelezést folytattak erről Pázmány Péter esztergomi érsekkel is.83 Caraffa utóda Giovanni Battista Pallotto volt, aki 1628-tól 1630-ig töltötte be a bécsi nuncius tisztét. A bíborossá kinevezett nuncius 1630 elején visszatért Rómába. Pallotto még csak 36 éves volt ekkor, és mert hosszú élettel áldotta meg a sors, még 38 évig viselhette a bíborosok kalapját. Pallotto 1630-tól a haláláig, 1668-ig nagyrészt Rómában tartózkodott. Számos kongregáció tagja volt, köztük a Hitterjesztés Szent Kongregációjáé. Amikor a Kongregáció 1645-ben felosztotta a földkerekség tartományait az egyes bíborosok között, akkor Pallotto Portugália, Brazília és Kongó ügyeinek referense lett, minden bizonnyal azért, mert korábban portugáliai nuncius is volt. 1657-ben pedig, amikor az új pápa alatt a Kongregáció újból elosztotta a bíborosok között az egyes régiókat, akkor Pallotto Egyiptomot, Etiópiát és „a maradék Afrikát" kapta, amelyről Rómában ekkor még szemmel láthatóan keveset tudtak. Ennek ellenére, mint korábbi bécsi nunciusra, sokáig ráhárult a feladat, hogy a királyi Magyarországon, a hódoltságban és Erdélyben működő missziók ügyeit áttekintse, az innen érkező jelentésekről referáljon a Kongregáció ülésein. Számos olyan, a magyar missziókból küldött levelet ismerünk, amelyet ő ismertetett. A Kongregációban a 17. században messze a legtöbb magyar missziós levelet, összesen harmincat, Pallotto bíboros terjesztette elő, noha a felosztás szerint Portugáliával, Afrikával és Brazíliával kellett volna foglalkoznia. Hasonlóan jelentős szerepet töltött be a Kongregációban a magyar missziók szempontjából egy másik „császár melletti" nuncius, Gaspare Mattéi. Nunciusként Mattéi a szorosan vett diplomáciai küldetése mellett más feladatokat is kapott: A Hitterjesztés Szent Kongregációja megbízta azzal, hogy vizitálja a pápai kollégiumokat, segítse a csehországi, magyarországi és erdélyi missziókat, és buzdítsa az itteni püspököket a római ad limina látogatásra.84 1643-ban VIII. Orbán pápa bíborossá kreálta Mattéit, aki visszatért Rómába, és a Hitteijesztés Szent Kongregációja tagja lett. Mattéi volt a Nápolyi Királyság és Lengyelország bíboros-protektora, de a Kongregációban a világ 1645. évi felosztásakor mégsem eze-81 APF SC Ungheria-Transilvania Vol. 1. Fol. 275. „Viennae, in palatio illustrissimi domini nuntii apostoliéi". 82 Relationes 41-45. 83 APF SOCG Vol. 147. Fol. 116. 121/v. Vol. 67. Fol. 87. 84 A 17. századi bécsi nunciusokról nagyon jó áttekintést ad: Donato Squicciarini: Nunzi apostoliéi a Vienna. Cittá del Vaticano, Roma 1998. 113-151.
