Századok – 2004
Közlemények - Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622–1700 IV/843
852 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY hogy milyen ülésre hányadik napirendi pont alatt kívánták beterjeszteni. A magyarországi misszionáriusok leveleinek hátára írt feljegyzésekből azonban egyértelmű, hogy gyakran nem tárgyalták őket, mert nem jutott rá idő, hanem egy egészen más ügyet vettek elő a magyar missziónak szánt napirendi pont alatt. A század második felében a Hitterjesztés Szent Kongregációja ezért mind gyakrabban különleges bizottságok felállításával igyekezett eleget tenni a feladatainak. Ezekbe a congregatio particularisokba maga a pápa nevezett ki néhány bíborost a Kongregáció tagjai közül, ezen kívül pedig teológusokat, kánonjogászokat, szakértőket hívtak meg. Néhány ilyen eredetileg csak ideiglenesnek szánt, ám fontos feladatokat tárgyaló bizottság azután állandó szervvé vált a Hitterjesztés Szent Kongregációján belül. Ilyen volt a pénzügyekkel foglalkozó bizottság, amely 1638, a megalakulása óta folyamatosan ülésezett, vagy az 1655-ban alapított, a Hitterjesztés Szent Kongregációja híres soknyelvű nyomdáját, a Poliglott nyomdát felügyelő congregatio particularis. Hasonlóképpen 1664 óta folyamatosan dolgozott a Kínával és Indiával foglalkozó bizottság. Ezek a congregatio particularis bizottságok részletesen megtárgyalták az ügyeket, és előkészítették a határozatokat, amelyeket azután a Hitterjesztés Szent Kongregációja általános ülésein hagytak jóvá, vagy a pápa elé terjesztettek. Több alkalommal foglalkozott ilyen congregatio particularis Magyarországgal és Erdéllyel is az 1660-as, 1670-es években, többek között megvizsgálták a pálos reform vagy — különösen hosszan — az erdélyi ferences missziók kérdéseit. 1674-ben, a majd negyedszázadon keresztül a hódoltság katolikusait irányító kiváló belgrádi misszióspüspök, Matteo Benlich ferences halála után, külön congregatio particularis foglalkozott a belgrádi misszióspüspökség helyzetével, a szóba jöhető jelöltekkel.28 Más alkalommal congregatio particularis-ban tárgyalták a kijelölt bíborosok a magyarországi unitusok vagy az erdélyi örmények problémáit.29 A pápák csökkenő érdeklődése a missziók iránt A Kongregáció megalapítója, XV Gergely és utóda, VIII. Orbán egyaránt nagy figyelmet szenteltek a Hitteijesztés Szent Kongregációja ügyeinek. XV Gergely alig másfél évvel élte túl a legkedvesebb alkotását, a Propaganda Kongregációt. Utóda, VIII. Orbán pápa is kiemelt figyelmet fordított a Propagandára. Ezt mutatja az is, hogy, mint láttuk, nem kevesebb mint három bíboros ült a Kongregációban a pápa családjából, a Barberinik közül, és közülük került ki a prefektus is. A következő pápa, X. Ince (1644-1655), és utódai számára azonban a Propaganda már lényegesen kevésbé volt központi kérdés, mint az alapító XV Gergely és az őt követő pápa, VIII. Orbán számára. Ez annak ellenére így volt, hogy a kor több pápája még bíborosként részt vett a Kongregáció munkájában, ahol igen aktív szerepet töltöttek be. X. Ince pápa például mint Pamphili bíboros VIII. Orbán idejében a Kongegáció egyik legaktívabb kardinálisa volt, aki 11 magyar tárgyú ügyet is referált az üléseken.30 28 APF CP Vol. 23.Fol. 19., 56/r-v. 68/r-v. 29 APF CP Vol. 29. Fol. 602-605/v. 610-618/v. 628-629. 638-640/v. 644. 647/r-v. 30 Acta Vol. 8. Fol. 148/v., APF SOCG Vol. 408. Fol. 323. APF SOCG Vol. 85. Fol. 235/r-v.. SOCG Vol. 403. Fol. 338. Acta SC Vol. 15. Fol. 202/v. Acta Vol. 13. Fol. 247/v-248. No. 15. APF SOCG Vol. 80.
