Századok – 2004
Közlemények - Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi missziók 1622–1700 IV/843
KATOLIKUS MISSZIÓK MAGYARORSZÁGON 1622 ÉS 1700 KÖZÖTT 845 tásának megannyi problémája, hiszen a pápaság ekkor egyszerre volt egy közepes európai világi hatalom és egy — persze csak eszmei — világbirodalom.8 A 17. századi uralkodók közül egyedül a pápa hatalma fogta át, éppen a missziók révén, az egész akkor ismert világot: Róma parancsát éppenúgy várták Peruban, mint Indiában, Portugáliában vagy Abesszíniában. A kongregáció jegyzőkönyveiből és levelezéséből jól rekonstruálható, hogy milyen volt az információk áramlása a periféria és a központ között, hogyan tájékozódott a római hivatal a távoli missziókról?9 Mit tudtak a távoli missziós állomásokon, Csíksomlyó vagy Máriavölgy kolostorában a róma pápai kúria néha drámaian gyors változásairól?1 0 Mennyire volt a misszionáriusok szemében Róma egy elvont, távoli, átláthatatlan hatalmi központ, vagy éppen egy konkrét személyekkel, konfliktusokkal, hatalmi harcokkal megjelenő uralkodói udvar? Ezekre a kérdésekre igyekszem választ találni ebben a tanulmányban, egy, a Hitterjesztés Szent Kongregációja rendkívül gazdag levéltárából készülő forráskiadvány dokumentumai alapján - ennek három kötete az MTA Történettudományi Intézete és a Római Magyar Akadémia közös kiadásában már napvilágot látott, de a sajtó alatt lévő további kötetek anyagát is felhasználtam.1 1 „A mohamedánok mocskos őrültsége" XV Gergely pápa 1622. január 6-án alapította meg a világ katolikus misszióit irányító bíborostanácsot, a Hitterjesztés Szent Kongregációját.1 2 A pápa azonban ezt ekkor még nem foglalta írásba, és a Kongregáció megalapításáról szóló bullát csak az 1622. év októberében állította ki, bár 1622. június 22-re visszadatálva. Január hatodika Vízkereszt, azaz a Háromkirályok napja, a pápa azért vá-8 A. D. Wright ·. The early modern papacy from the Council of Trent to the French Revolution, 1564-1789. London, 2000. 25-37. 9 Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században. Századok 136 (2002) 3. 547-581., további irodalommal. 10 Róma és a magyar püspökök kapcsolatának kitűnő összefoglalása: Tusor Péter:. A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században (Problémák és fordulópontok). Századok 136 (2002) 527-545. Vö. Uő: Pázmány bíboros olasz rejtjelkulcsa. C.H. Motmann „Residente d'Ungheria". (A római magyar agenzia történetéhez), Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003) 535-581., és Uő: Pázmány állandó római követségének terve 1632-1634. In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba 2001. 151-175., és a szerző kiadás előtt álló PhD értekezése: A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607-1685). Bp. 2000. Vö. Elena Bonora: La Controriforma. Roma, 2001. 9-35. 11 István György Tóth (ed.): Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania 1627-1707. Roma-Bp. 1994., (Bibliotheca Academiae Hungáriáé - Roma, Fontes 1.), (= Relationes), István György Tóth (ed.): Litterae missionariorum de Hungaria et Transilvania, 1572-1717. I—II. Roma-Bp. 2002., (Bibliotheca Academiae Hungáriáé - Roma, Fontes 4.), a harmadik kötet sajtó alatt. 12 Josef Metzler: Foundation of the Congregation „de Propaganda Fide" by Gregor XV In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum. 1622-1972. Rom-Freiburg-Wien 1972. Ed. Josef Metzler. (=Memoria rerum) 1/1. 79-111. Kitűnő, modern összefoglalás a Propaganda levéltárának egyik legjobb ismerőjétől: Giovanni Pizzorusso: Agli antipodi di Babele: Propaganda Fide tra immagine cosmopolita e orizzonti romani (XVII-XIX secolo) In: Roma, la cittá del papa. Vita civile e religiosa dal giubileo de Bonifacio VIII al giubileo di papa Wojtyla. Ed. Luigi Fiorani-Adriano Prosperi. Storia d'Italia. Annali 16. Torino 2000. 479-518. Hermann Tiichle: Acta SC de Propaganda Fide Germaniam spectantia. Die Protokolle der Propagandakongregation zu deutschen Angelegenheiten, 1622-1649. Paderborn 1962. 3-17.
