Századok – 2004

Közlemények - Erdélyi Gabriella: Hatalom; vallás és mindennapok a középkor és újkor határán: egy kolostorper története IV/823

EGY KOLOSTORPER TÖRTÉNETE A 16. SZÁZAD ELEJÉN 825 A tárgy és az elbeszélés felépülése A történeti nyomozás első lépéseként a per hátterét, a résztvevők mozgatórugóit keresem. A nagy tekintélyű bíboros-legátus érintettségén túlmenően ez azért is különösen sürgető, mert a korabeli szereplők — nyilván nem véletlenül — az eseményeket egymásnak ellentmondóan ábrázolták. Bakócz és emberei megfogalmazásában fellépésük célja a kolostor reformatio^, vagyis a felbomlott vallásos közösségi élet helyreállítása volt.6 Az ágostonosok életét taglaló két artikulus szerint ugyanis a kolostor — az alapító király szándékaival ellentétesen — hol üresen állt, hol egy-két szerzetes lakta. Az istentiszteleket így az Ágoston-rendiek hiányosan, vagy egyáltalán nem végezték. A kolostori épületek hanyagságuk folytán romossá váltak. Emellett a fráterek kocsmába jártak, ahol parasztok társaságában ettek-ittak, részegségükben pedig nem ritkán szó- és ütésváltásba keveredtek. Végül attól sem riadtak vissza, hogy „gyanús nőkkel" érintkezzenek, akiket a kolostorba is bevittek.' Ebben a helyzetben az érseket, amint jogi képviselője állította, hitbuzgósága és a nép felháborodása késztette a beavatkozásra. A delegált szentszéki bíró, Szatmári György pécsi püspök, kancellár a pápának címzett jelentésében kijelentette: Bakócz a szükséges autoritással és megfelelő eljárás keretében cselekedett.8 Az Ágoston-rendiek fellebbezésükben viszont azt állították, hogy ők példásan éltek, ezért eltávolításukat az érsek és a ferencesek erőszakos akciójának tekintették. Reform helyett jogtalan megfosztásról (spolium) beszéltek. Ezen túlmenően azt hangsúlyozták, hogy mivel rendjük kizárólag a pápa és a rend generálisának joghatósága alatt áll, vagyis az esztergomi érsek hatáskörén kívül esik, a főpap ellenük indított eljárása törvénytelen.9

A korabeli vita tárgya tehát röviden összefoglalva az, hogy hamis ürüggyel indított és törvénybe ütközően zajló, vagy épp ellenkezőleg, obszerváns ideáloktól ösztönzött és jogszerű kolostorreformról van-e szó. Más megközelítésben: vajon a szerzetesrendek, vagy a konventuális és obszerváns szerzetesség két nagy tábora (és külső támogatóik) közötti rivalizálással állunk szemben? A választ egyfelől a detektív módszereivel keresem: apró nyomok, spontán részletek, ellentmondások és rendhagyó jelenségek megfigyelésével, hipotézisek felállításával és analógiák alkalmazásával próbálom meg felgöngyölíteni az ügy 6 „Dudum circuraspectio tua nobis exposuit, quod [...], et propterea te domum ipsam modo in totum aliis cuiusvis alterius ordinis fratribus mendicantibus ac sub regulari observantia viventibus per te inibi introducendis reformetur, cupere tuis sumptibus ac in ea notabili exposita pecunia instaurare." X. Leó felhatalmazása — Bakócz kérését idézve — a reformra, 1513. szept. 17., BAV Barb. Lat. 2666., f. 11TM. 7 Újhelyi Márton ügyvéd által összeállított vádpontok, BAV Barb. Lat. 2666., f. 16v-17v

. 8 „Cum igitur clare ex sententia reverendissimi domini legati, contra quam nihil obiciebatur, idem auditor cognovisset dictos fratres heremitas non defacto, sed iuris ordine servato domo ipsa privatos [...]." - 1518. június 18, - BAV Barb. Lat. 2666., f. 1". 9 Attádi Márton pécsi segédpüspök, a tanúkihallgatás elvégzésével megbízott bíró (iudex remissorie) törvényszéke előtt az Ágoston-rendiek tiltakozása: „apostolos petit primo, secundo et tertio instanter [...] subiciens se et sua ac principalium suorum ipsamque ecclesiam et conventum sive monasterium Beate Marie Virginis de Kermend ordinis Heremitarum Sancti Augustini ipsumque ordinem totum tuitioni et protectioni ac manutention! sanctissimi domini nostri et Sancte Apostolice Sedis prefatorum et protestatur de nullitate et nullitatibus et aliis omnibus et singulis in similibus solitis et consuetis etc." - BAV Barb. Lat. 2666., f. 25r.