Századok – 2004
Közlemények - Erdélyi Gabriella: Hatalom; vallás és mindennapok a középkor és újkor határán: egy kolostorper története IV/823
826 ERDÉLYI GABRIELLA hátterét.1 0 Ennek során ugyanakkor — a megfelelő összefüggéseket keresve-vázolva — szálaira bontom a körmendi kolostorperben összefutó folyamatokat és eseményeket, hogy jobban megfigyelhessük, hogy kereszteződésükben mi volt csupán a véletlen műve és mi valójában a lényeges. így a per rekonstrukciója során nagyítólencse alá kerül Bakócz és a pápaság kapcsolata, a szerzetesrendek, köztük kiemelten az ágostonosok és a ferencesek késő középkori helyzete, valamint az érsek hozzájuk fűződő viszonya. Figyelembe kell venni továbbá a kolostorok renden kívüli, világi vagy egyházi hatóságok által kivitelezett reformjának társadalmi-politikai vonatkozásait, és érdemes összevetni a körmendit a hozzá hasonló hazai és külföldi esetekkel. A történések másik dimenzióját a körmendi tanúkihallgatás három napja alkotja. Az aprólékos megfigyelés eszköze maga a jegyzőkönyv. Először tehát ennek szövegét kell alaposan megvizsgálni, hogy azután segítségével a mögötte rejlő eseményekbe — a bíró, a tanúk és a jegyző interakcióiba — pillanthassunk. A tanúk és a hatalom viszonyának megértésére ugyanakkor külső adatok bevonásával teszek kísérletet. Ezt követően ismét kitágul az idő és a tér: a „Mátyás király idejéig" biztonsággal emlékező tanúvallomások segítségével a kolostor válsága és reformja körüli helyi eseményekre koncentrálok. Ezzel kapcsolatban persze nem a szerzetesek — amint a kivizsgálás ténye tanúsítja: kivételes — botlásai az igazán izgalmasak, hanem az, hogy az emberek mit gondoltak erről, és a kolostori élet válsága milyen cselekvésekre ösztönözte őket. Figyelmesen olvasva tehát nemcsak a barátok, de a körmendiek és a környék lakóinak mindennapi életéről és vallási kultúrájáról is sok mindent megtudhatunk.1 1 Ráadásul éppen akkor nyerünk bepillantást a papság és a hívek közötti kapcsolatok világába, amikor forradalmi újítások készülnek e téren: elég, ha a minden hívő papságának lutheri tézisére, vagy arra gondolunk, hogy a protestáns egyház kiiktatta a szerzetességet. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a laikusok barátok iránti magatartását, az eseményektől elszakadva ismét messzebbre kell kalandoznunk: először a vallási kultúra korabeli rendszerét mutatom be röviden, majd egyetlen elemét vizsgálom több oldaláról. Végezetül pedig, a válság és a megoldás problémájához visszatérve, a földesúrnak a kolostor reformjában vállalt szerepét, motivációit, a közösséghez fűződő viszonyát fürkészem. Ez a problematika — miközben lezárja a körmendi nyomozást — egészen a 17. század közepéig vezet. Ugyanis ha az obszerváns kolostorreformot a közösségi papválasztás bonyolult egyeztetési folyamattal járó eseményeként ra-10 Vö. Carlo Ginzburg: Fülcimpák és körök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Babel 1998. 4. 49-67. 11 Kis közösségek valamely különösnek talált vallásos viselkedésének a tágabb életvilág, a mindennapi élet és konfliktusok hátterében történő értelmezésére 1. pl. David Warren Sabean: Power in the Blood. Popular Culture and Village Discourse in Early Modern Germany. Cambridge, 1992.; Natalie Zemon Davis: Az erőszak rítusai. In: Uő: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Bp. 2001. 139-168.; Robin Briggs: Communities of Belief. Cultural and Social Tensions in Early Modern France. Oxford, 1989.; Bruce Tolley: Pastors and Parishioners in Württemberg During the Late-Reformation 1581-1621. Stanford, 1995.; Jay Goodale: Pfarrer als Außenseiter. Landpfarrer und religiöses Leben in Sachsen zur Reformationszeit. Historische Anthropologie 7. (1999) 197-211.; Sara Nolle: Popular Religion in Cuencia on the Eve of the Catholic Reformation. In: Inquisition and Society in Early Modern Europe. Ed. Stephen Haliczer. London, 1987. 67-87.
