Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC TÖRÖK DIPLOMÁCIÁJA 819 mindent meghall; törökek megvalljuk, hogy titeket magyarokat sokkal inkább szeretünk egyéb nemzeteknél, s kivált a németnél, de a mostani időben csak a szívünkben, belől, titkon kell benneteket szeretnönk, mert publice, világ láttára való szeretetünket most nincs egy kevés módunk benne, hogy hozzátok mutathassuk; elhiszed-é, hogy az ellenségnek régen megvitték ide való pompás érkezésteket, és hogy excipiáltak (kifigyeltek) benneteket? Tudjátok meg, hogy az ellenség eddig csak aludt az ágyában, de erre nézve felugrik a talpára, és mindkét füleire készen vagyon: ily titkos dologgal nem kellett volna annyian jönnetek."110 Bár a pasának átadtak ezer aranyat, ez sem vitte előre az ügyet. ígérte ugyan, hogy ha a magyarok közvetlen kapcsolatot alakítanak ki az Oszmán Birodalommal, s a határokon elfoglalnak néhány osztrák kézen lévő várat, akkor titkon átküldhet kisebb török csapatokat, de ennél többen nem tehetett. Pár nap múlva bemutatták a pasának a Pápai János által Isztambulban 1705 decemberében összeállított ahdnáme-tervezetet,111 amelyet nem tartott elfogadhatónak. Mint Pápai János követi naplójából kiderül, a török hatóságok tudták, hogy a francia király már 1704-ben felajánlotta közvetlen katonai fellépés esetén a déli magyar várakat a hozzájuk tartozó területtel együtt. A belgrádi pasa szerint csak ez lehet a magyar-török viszony alapja.11 2 Két nap múlva a török méltóság még tovább ment, kijelentette: Kanizsa és Érsekújvár messze van, ezért azt nem követelik vissza, de Budát és Egert igen.11 3 Az utolsó magyai- felajánlkozás valóban történelmi tragédiának tekinthető, még akkor is, ha visszhang nélkül maradt a Portán. Csak nagyon elkeseredett, reményvesztett ember kapaszkodik az utolsó szalmaszálba minden mérlegelés nélkül. Pápai János 1710. január 5-én új követutasítást kapott a fejedelmétől a nándorfehérvári pasához. Rákóczi ebben, ha nem is minden követelést, de azok jórészét elfogadta, a „vásár" a török katonai segítség érdekében már az ország területi egységét veszélyeztette. Felajánlotta a Dráva-Száva közét, a Szerémséget, Eszéket, Péterváradot, Magyarországtól 100, Erdély részéről 50 ezer forint évi adót. Ha ez kevés lenne, akkor Kalocsáig a Duna-Tisza közét, de Budát nem. Ha még azt is követelné a Porta, akkor gyorsfutárral értesítse erről a fejedelmet a követ.11 4 Ez utóbbi azt jelenti, hogy maga Buda is a tárgyalás alapját képezte. A követutasítás tartalma még akkor is megdöbbentő, ha tudjuk, hogy a tárgyalt területek és várak nem tartoztak II. Rákóczi Ferenc fennhatósága alá, s elfoglalásuk csak egy koncentrált török támadással lett volna kivitelezhető. Az újabb belgrádi tárgyalások most sem vezettek, vezethettek eredményre, hiszen a pasának nem állt kompetenciájában ilyen kérdésekről dönteni. 110 Pápai, 1963. 281 1709. 03. 09. Belgrád (Első kiadása: Thaly Kálmán: Történelmi naplók, 1663-1719. Budapest, 1875. 197-245. MHHS 27.); Őrzési helye: MOL Rákóczi-szabadságharc lt. G 15 I. 1. 22. doboz. Caps. Ε fasc. 160. fol. 15-42.; uo. az Instructio, vagyis követutasítás: fol. 45-48. 111 Thaly, 1875. 178-256. A megállapodás pontjai latinul: Puncta Athname 252-255. A irat szó szerint megegyezik az 1705-ös török-magyar szerződés-tervezettel; Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára. Ráday család levéltára. Ráday I. Pál iratai. Kancelláriai iratai. Külpolitikai iratai. IV d/2-13. (Diplomáciai kapcsolatok a török Portával. 1703-1710.) Ráday lt. IV d/2-13 10. 49-51. Vő.: 68. lábjegyzettel. 112 Pápai, 1963. 287-294. 1709. 03. 12. 113 Pápai, 1963. 298. 114 Pápai, 1963. 420. Benda Kálmán jegyzete.; Pápai, 1963. 420. 1710. 01. 05.; MOL Rákóczi szbh. lt. G 15. Caps. A/l. Fasc. 22. fol. 5-6. 1710. 01. 05. Halmaj, Rákóczi követutasítása Pápai Jánosnak.
