Századok – 2004
Tanulmányok - Fodor Pál: „Hivatásos törökök” – „született törökök”. Hatalmi elit és társadalom a 15–17. századi Oszmán Birodalomban IV/773
HATALMI ELIT ÉS TÁRSADALOM AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN-785 dalmukat elvegyék, és másnak adják, az illetőket pedig majd úgy büntesse meg, ahogy azt a szultáni tanács a későbbiekben elrendeli.3 9 2. 1591. október első felében a közép-anatóliai Rúm tartomány beglerbégjének, valamint Akdag és Kajszeri kádijainak a következő szultáni tanácsi határozatot küldték. Az akdagi kádihelyettes jegyzőkönyve szerint a bírósági körzethez tartozó Csandar falu lakóját, Abdullah fia Hüszejn janicsárt és fivérének fiát, a Turgud nevű janicsár-újoncot (adzsemi ogláni) sebesülten találták. Ezért kiszálltak hozzájuk, és kifaggattak őket, mire ők az alábbiakról számoltak be. Hét nappal azelőtt a víz ügyében vitájuk támadt a falubeli Hermez bég fia Szülejmánnal, annak rabjával, Alival, szolgájával, Hüszejnnel és az Iljász fakih fia Musztafa nevű emberrel. Ezt követően Hermez, a fia Szülejmán, a rabja Jakub, Hüszejn és Musztafa, Hermez fia Mehmed, Kara fia Bégtemür, a testvére Ömer, annak szolgái, Hamza és Mahmud fia Haszán, a fia Ibrahim, Mehmed, Mahmud fia Ibrahim, Veli fia Sehrijár és a testvére, Turali megtámadták a janicsár házát, és összetörték az ajtaját. Egyikük karddal megvágta és megsebesítette a janicsárt, Hermez bég pedig egy jó sárga lovát kardjával megölte. Egyik fekete lovát Ferhád fia Hüszejn íjjal meglőtte és elpusztította. Feleségét elverték, és bal vállán karddal megsebesítették. Elrabolták egy gyapjúból készült és egy kincstári esőköpenyét, egy kincstári dolmányát, egy piros övét, nyolc gurusát40 és két pár serpenyőjét. A vizsgálók megállapították, hogy Hüszejn janicsárt tényleg megsebesítették a bal kezén, nagyujja leesett, a fején négy helyen, a jobb szemöldökén és arca jobboldalán kardvágás nyoma látszik, a mellén pedig nyíl ütötte seb. Turgud janicsár-újonc bal karján a könyöktől a hónaljig kard ütötte seb látható. A vizsgálat alapján elrendelik a három illetékesnek, hogy ha a tettesek szpáhik volnának, akkor megkötözve kísértessék be őket a fővárosba, s velük együtt küldjék el a kádihelyettes végzését is. Ha nem szpáhik, akkor a szent törvény szerint helyben nyerjék el megérdemelt büntetésüket.41 3. A szultáni tanács 1592. október 13-án kelt utasítása szerint a macedóniai Koloszi (?) faluban élő Mehmed udvari janicsár a mati vallási törvényszék elé járult, és panaszt tett egy bizonyos Juszuf aga ellen, aki a fejadó összegyűjtésére érkezett lakóhelyére. Az aga erőszakkal bevezette lovát a janicsár házába, és ott kötötte meg. Mikor a janicsár ezt kikérte magának, Juszuf fivére, az ohri (ohridi) szandzsákban timár-birtokos Ali, valamint Ali fiai és emberei megütötték, elszedték 6000 akcsényi készpénzét, 3000 akcsét érő kardját, 500 akcsét érő turbánját, 2000 akcsét érő köpönyegét, 300 akcsét érő kardkötőjét és kését, reggelig láncra verve tartották, és nagyon megverték. A janicsár panaszt tett a törvényszéken, de hiába, mert a tettesek az idézésre nem jelentek meg. A kádi jelentése szerint tanúk vannak rá, hogy a janicsárt bántották és kifosztották, ezért a szultáni tanács elrendeli, hogy Ali tímárját adják másnak, őt pedig a szent törvény előírásai szerint büntessék meg.4 2 39 6 numarali mühimme defteri (972/1564-1565) I—II. Özet - Transkripsiyon ve índeks, III. Tipkibasim. Ankara, 1995, 127/61. 40 A gurus a birdalomban forgó európai ezüstpénzek török elnevezése. Ekkoriban átlag 70-80 akcsét ért, míg az aranyért 120 akcsét adtak. 41 Istanbul, Ba§bakanlik Osmanh Ar§ivi, Mühimme defteri [a továbbiakban: MD] 68, 15/9. 42 MD 69, 536/271.
