Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 7 1893. március 21-i ülésén elhangzott nyilatkozata volt: „A magam részéről igen kívánatosnak tartom — mondotta —, hogy ezen kérdés végre-valahára tisztáztassék. Azt gondolom, a legczélszerűbben úgy lehetne ezt elérni, hogy e tisztán katholikus alapítványok hasíttassanak ki s fordíttassanak a theologiai facultás fentartására, hogy a többire nézve azután semmi kétség se férhessen az intézet jellegéhez." A Szentszék ismételten felhívta a magyar püspöki kar figyelmét a budapesti egyetem „visszaszerzésére"; így XIII. Leó 1886. augusztus 22-i, „Quod multum" kezdetű levelében, majd 1893. szeptember 2-i levelében, 1896. május 28-án pedig a pápa utasítására Verga bíboros levelében azt írta: hassanak oda a püspökök, hogy a budapesti egyetem „adassék vissza a katolikusoknak s a püspökök fennhatósága alatt kormányoztassák ". A század utolsó évtizedében az egyetem katolikus jellegét hangoztató állásfoglalások közül még kettőt kell megemlítenünk. Az egyik: Winkler Józsefnek Doctor Romanus álnéven 1888-ban írt 44 részből álló, még abban az évben könyv alakjában is kiadott cikksorozata volt. Ennek célja, a könyv előszava szerint: „kimutatni, hogy ezen jogilag kath. egyetem tényleg dekatholizált és dekrisztianizált", amelyet a tanárok szelleme és előadásai bizonyítanak. Szerinte a szabad kutatás és szabad vizsgálódás frázisainak alapján „ott nemcsak minden olyan tan van képviselve, amely, mint a darwinizmus, kantianizmus, pozitivizmus, szkepticizmus, teljesen keresztényellenes irányban mozog, hanem üldözve, száműzve van a keresztény tudomány is". A másik: az 1894. január 16-i katolikus nagygyűlésen Zichy Jánosnak Hogyan fogjuk fel a tan- és nevelésügyet katholikus szempontból c. előadását követően elfogadott határozat, amely szerint „A katolikus Pázmányegyetemet kívánjuk bírhatni, hogy az egyetemi katolikus alapítványok katolikus egyetemnek szolgáljanak." Mindezeknek azonban a század utolsó évtizedeiben nagyobb hatása nem volt.8 A 20. század elején időlegesen ismét előtérbe került az egyetem jellegének kérdése a néppárttal kapcsolatban álló konzervatív-jobboldali diákok által megindított kereszt-mozgalom során, 1900. június 29-i memorandumukban az egyetem valamennyi tantermében kereszt kifüggesztését kívánva. A memorandum szerint az 1848. évi XIX. törvény „az egyetemnek a közoktatásügyi miniszter alá való helyezésével annak addig fennállott jogi állapotán és keresztény jellegén mit sem változtatott. Az alapítás ténye katholikus czélzattal bírt, tehát rendeltetése a keresztény eszmék szolgálata." A memorandum hivatkozott arra is, hogy az egyetemi alap „minden része magánjogi eredetű, kath. tulajdonból származik". Az egyetem rektora az egyes karok véleményét kérte a memorandummal kapcsolatban. A hittudományi kar pártolta a kereszt kifüggesztését, az orvosi kar viszont egyhangúlag, a bölcsészeti kar pedig egy ellenszavazattal a memorandumban foglaltak elutasítását javasolta. A jogi kai- — Concha Győző véleményes jelentése alapján — a kereszt kifüggesztésére irányuló kérést nem találta teljesíthetőnek, szükségesnek látta azonban a doktorrá avatásokra tekintettel az aulában, a tanári és egyéb eskütételekre tekintettel pedig a tanácsterem asztalán a 8 Az 1887. évi KN X. k. 300-301.; Doctor Romanus: A mi dekatholizált egyetemünk. Budapest, 1888.; Katolikus nagygyűlés Budapesten 1894. január 16-án. Budapest, 1894. 64-72.; Tomcsányi Lajos S. J. : A katholikusok némely sérelmének orvoslása. Budapest, 1920. 35.; Salacz: i.m. 63-65.
