Századok – 2004
Történeti irodalom - Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. (Ism.: Kurunczi Jenő) III/754
754 TÖRTÉNETI IRODALOM E két kötet utolsó tanulmányai is bizonyítják, hogy kedves professzorunk, barátunk a nyolcvanon túl is töretlenül dolgozik - váijuk újabb munkáit. Arday Lajos ÉLETÜNK KELET-EURÓPA Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára Szerk.: Krausz Tamás és Szvák Gyula Budapest, 2003. Pannonica Kiadó, 326 o. Az ELTE Ruszisztikai Központ és az MTA Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport műhelyében készült kötet közel félszáz tanulmányt, egy forrásközlést és Niederhauser Emil akadémikus, kutatóprofesszor műveinek 1993 és 2003 közötti bibliográfiáját (összeállította Soós István) tartalmazza. A szerkesztők előszavukban kiemelik, hogy az ünnepeltben az enciklopédikus történelemtudomány klasszikusát, az iskolateremtő, az emberszeretet szolgálatában álló, sokoldalú munkásságával (a történettudománytól a szlavisztikáig, a nyelvészettől a historiográfiáig) a hazai és a nemzetközi tudományos életben nagy hatású szakembert tisztelhetünk, akinek művein történészgenerációk nőttek fel. A könyvben a tanulmányokat a szerkesztők szerzőik ábécé sorrendjében helyezték el. Nehéz ennyi írást még felsorolni is, nemhogy ismertetni. A. Sajti Enikő primer forrásanyagot felhasználva, a Muraközre és a kisebbségi kérdésre koncentrálva plasztikus fejlődésvonulatát adja az 1941 és 1944 közötti magyar-horvát államközi kapcsolatok alakulásának. Ádám Magda a versailles-i Európa rekonstrukciójára tett kísérleteket elemzi. Különösen fontos, amit Benes párizsi és londoni tárgyalásairól, a belgrádi kisantant-értekezletről és a genovai konferenciáról, illetve a rapallói egyezménynek az előbbire és a nagyhatalmak és a közép-kelet-európai államok politikájára történő hatásáról kifejt. Balogh András az „indiai muszlim nemzet" felfogásának történelmi alapjait mutatja be. Lényegesnek véljük a hindu-muzulmán egymásra hatás, a muszlim politikai gondolkodás két fő irányának és megtestesítő személyisége örökségének elemzését, annak az útnak a felvázolását, amely a muzulmán különálláshoz vezetett. Barta János tanulmányából jól érzékelhető milyen tényezők hatására és hogyan változott II. Frigyes porosz király képe a 18. századi Magyarországon. Az egyoldalú értékelésekkel szemben a szerző azt emeli ki, hogy az uralkodó életében inkább népszerűtlen volt, míg azt követően átmeneti elismerést szerzett. Benedek Gábor a 19. század második felében a magyar közigazgatásban megmutatkozó képesítési előírásokat vizsgálja. Igen részletes a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat 1882. évi parlamenti vitájának és az 1883. évi I. törvénycikknek az elemzése. Bíró László a két világháború közötti Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve a későbbi Jugoszlávia regionális földrajzi, demográfiai és gazdasági-társadalmi eltéréseire mutat rá statisztikai adataival. A gazdasági integráció hiánya mintegy felerősítette a régiók szétválását. Bodnár Erzsébet az Orosz Birodalom 18. századi balkán-politikáját és a keleti kérdésben kifejtett diplomáciai lépéseit elemzi. A szerző rámutat a nemzetközi viszonyokhoz és a balkáni felszabadító mozgalmakhoz kapcsolódó orosz pozícióváltozásokra. Borsi-Kálmán Béla az iraki válsággal kapcsolatos amerikai-francia polémia hátterét világítja meg. A szerző elemzi az 1996 utáni új amerikai geopolitikai doktrínát, a folyamat felgyorsulásának okait és a 2002/2003-as francia vonakodás, majd ellenszegülés tényezőit. Végső megállapítása szerint a polémia résztvevői csak részigazságokkal rendelkeznek. A kötetben több neves szakember írt irodalmi, nyelvészeti és történeti irányzatú szlavisztikai tanulmányt. így Filippov Szergej Puskin reakciójáról E Ja. Csaadajevnek az egyházról, az államról és az európai civilizációról a Filozófiai levelekben kifejtett nézeteire. Puskin az orosz históriát lényegében az államépítés előrehaladásával azonosította, míg Csaadajev történetfelfogása komplexebb, tág horizontú, nyugatos, de keresztény indíttatású volt, aki 1830 után jut el addig, hogy hazája talán felülről indított reformokkal europaizálható. A bemutatott könyvben az előző tematikához kapcsolódóan fontos helyet foglal el a különböző aspektusú kontaktológiai irodalom. Miskolczy Ambrus a szépirodalom és a szabadkőművesség kapcsolatát vizsgálja Mozart: A varázsfuvola és Ion Budai-Deleanu: A Cigányiász c. művében. A tanulmányban a szerző bemutatja a román mű két változatát, Budai kapcsolatát a II. Lipót-kori Titkos Társasággal, a szabadkőműves szimbolika elemeit (pl. a piramist, a számmisztikát és a beavatást) és végül utal arra, mit parodizált Mozart és mit Budai. Nyomárkay István a 18. század végi német nyelvtanok, Szaller György 1793-as magyar
