Századok – 2004
Beszámoló - Monok István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása III/739
744 BESZÁMOLÓ „à la mode" is került könyvtárszoba, és bele könyvek. 29 Az ambiciózusabb gyűjtők célja azonban az volt, hogy a könyvtárral az oktatást és a tudományos munkát szolgálják. A Budára, illetve Pestre helyezett egyetem számára is, miként a 18. század folyamán alapított többi felsőoktatási intézménynek, az alapítás előtt gondoskodtak könyvtárról, és volt példa arra is — Esterházy Károly esetében —, hogy csak a könyvtár jött létre, a felsőoktatási intézmény alapítása nem sikerült.3 0 A magyar tudós társaság létrehozását szorgalmazó nemesek, értelmiségiek maguk is könyvgyűjtők voltak, és azt sem tartjuk véletlennek, hogy szinte mindannyiuk magánkönyvtára — a tulajdonos adományaként — valamelyik közgyűjteményt gazdagította: a pesti Egyetemi Könyvtárat,3 1 a Nemzeti Könyvtárat, majd az 1825-ben létrehozott Akadémiai Könyvtárat.3 2 Az írott kulturális hagyomány megőrzése és annak tudományos szintű feltárása tehát a könyvtárak feladata volt alapításuktól kezdődően. Széchényi Ferenc is ezért tért ki erre a kérdésre az alapítólevélben, még a könyvtári személyzet iskolai felkészültségének mértékét is meghatározva.3 3 Nemzeti király, nemzeti kultúra és nemzeti gyűjtemény A magyar arisztokrácia Mohács utáni szerepvállalása a művelődési intézményrendszer működtetésében alapvetően annak a kényszerhelyzetnek köszönhető, amelyet a nemzeti király, illetve királyi udvar hiánya jelentett. A sikeres nemzeti király, Hunyadi Mátyás és könyvtára ezért is válhatott olyan szimbólummá, amelyre a nemzet, a nemzeti kultúra feltámasztásán (vagy inkább megteremtésén) munkálkodók mindig hivatkoztak. Az az európai léptékű tett, amelyet a Bibliotheca Corviniana jelentett a kortársaknak— függetlenül attól, hogy ők maguk akár írástudatlanok is voltak —, majd a magyar történelem bármely korszakában élőknek, természetesen a 18. század végén is sokszor idézett példa volt. Hiszen a hírneves könyvtár történetének mindig is voltak (és vannak) a filológiai eredményeken tűlmutató tanulságai is. Ahogy a 19-20. században minden komolyabb kultúrpolitikai kurzus valamilyen formában állást foglalt ezzel a könyvtárral kapcsolatban, úgy a 16-17. században a gyűjtemény széthullása az ország széthullásának is jelképe volt. A kódexek megmentésére, az egyes ókori vagy középkori szerzők műveinek, szövegvariánsainak felkutatására irányuló humanista akarat ebben az analógiában értelmezhető a politikai gondolkodás mögött meghúzódó, a mohamedán török birodalom visszaszorítására irányuló keresztény összefogás szándékaként (unió christiana). Ahogy a magyarországi (és erdélyi) politikai gondolkodás központi gondolata az ország újraegyesítése volt (Habsburg-párt, törökösök, önálló magyar nemzeti törekvések), úgy a Bibliotheca Corviniana meg-29 Monok István: Olvasó vagy gyűjtő? i. m. 30 Vö. Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak. Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban. Eger 1997. 31 Tóth András-Vértesy Miklós: Az Egyetemi Könyvtár története 1561-1944. Bp. 1982. 32 Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Szerk. Fekete Gézáné. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei - Publications Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae 37.(112)) Bp. 2001. 33 Litterae fundationis i. m.
