Századok – 2004
Beszámoló - Monok István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása III/739
BESZÁMOLÓ 743 tagja egyházi karriert választott magának, és a török kiűzése után meghatározó szerepet játszott a katolikus egyház újjászervezésében. A főpapságnak ez a generációja hozta létre a 18. században az egyházi könyvtárak modern rendszerét,24 melynek egyik tagja, a Pécsi Püspöki Könyvtár 1764-ben, Klimó György püspöksége idején városi nyilvános könyvtárrá vált.2 5 A 18. század folyamán kialakultak a főúri bibliofil gyűjtemények is, amelyek közül legjelentősebb a Batthyány, a Bethlen, az Esterházy, a Festetich, az Illésházy, a Jankovich, a Nádasdy, a Ráday és a Reviczky családoké volt.2 6 Az arisztokrata és a főpapi könyvgyűjtés eredményeként létrejött modern könyvtári kultúra kialakítóiban ekkor tudatosodott, hogy könyvtáraik nem csupán a kincsképzés eszközei, nem csupán tudós műhelyek, és nem csupán művelődésszervező központok, hanem a nemzeti kultúra írott emlékeinek lerakatai is. Olyanoknak, amelyek gyakran egyetlen megmaradt példányban, vagy csak azt pótló másolatban őrizték meg elődeik gondolatát. A központi könyvtár, az egyes kultúrák nemzeti könyvtárának alapítási gondolata ekkor érte el a Kárpát-medencét, ekkor jött létre Széchényi Ferenc adományából a magyarországi Bibliotheca Regnicolaris,2 7 Egyetlen gondolat erejéig kitérnék arra a kérdésre, hogy mit alapított Széchényi Ferenc: könyvtárat vagy múzeumot? О ugyanis mindkét elnevezést használja az alapítólevélben. Elmondja adománytevése szándékát, indokait, s hosszan beszél a könyvtárról, majd egy ponton így fogalmaz: „Quarto, licet Musaeo huic".2Sl Tehát számára nem vált szét a könyvtár és a múzeum: a nemzeti közgyűjtemény gondolata foglalkoztatta. A múzeumok a könyvtárakon belül vagy azok mellett berendezett studiolokhól, majd ritkaságtárakból keletkeztek, mint ahogy nem vált szét a korai középkorban a levéltár és a könyvtár vagy a kincstár és a könyvtár. Széchényi Ferenc tehát nemzeti gyűjteményt alapított, javarészt könyvekből, kéziratokból és térképekből álló gyűjteményéből, amelynek része volt az éremgyűjtemény és az ásványok is. Ahogyan a British Library is a múzeummal egy intézményként működött évszázadokon át, úgy a magyar Nemzeti Múzeum és annak a könyvtára is egyetlen jogi személy volt 1808-tól 1949-ig. A nemzeti tudományos intézményrendszer hagyománya A jól felszerelt, friss könyvanyagban gazdag könyvtárak létrehozása annak ellenére sem volt öncél, hogy tudjuk, a bibliofil könyvgyűjtés is a 18. század közepén vált elterjedté a Kárpát-medencében. A sorra épülő udvarházakba sokszor 24 Szarvasi Margit: Magánkönyvtárak a XVIII. században. Bp. 1939.; Berlász Jenő: Magyarország egyházi könyvtárai a XVI-XVIII. században. In Régi könyvek és kéziratok. Összeáll. Pintér Márta. Bp. 1974. 221-226. 25 Vö. A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimó-könyvtár katalógusa, I. rész. A könyvek szerzői betűrendes katalógusa. Összeáll. Mária Anna Móró. Bp. 2001. 26 Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk a 18. században. In Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József, Tarnai Andor. Bp. 1974. 283-332.; Keleesényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Bp. 1988.; Kosáry Domokos: Művelődés a 18. századi Magyarországon. Bp. 1980. 133-139., 524-562. 27 Litterae fundationis Musei Nationalis Hungáriáé et Bibliothecae Nationalis Széchényianae. Hasonmás kiadás. Bev. Somkuti Gabriella. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungáriáé) Bp. 2002. 28 Litterae fundationis i. m. 4. pont
