Századok – 2004
Beszámoló - Monok István: Cara patria ac publica utilitas. Széchényi Ferenc könyvtáralapítása III/739
BESZÁMOLÓ BESZÁMOLÓ MÚZEUMAINK SZÜLETÉSE ÉS JÖVŐJE címmel megrendezett tudományos ülésről Széchényi Ferenc halálának 200. évfordulóján, 2002. november 7-én, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos ülést rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. Az ülésszak résztvevőit Ormos Mária akadémikus, osztályelnök köszöntötte. Előadást tartott: Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, „Nemzeti múzeum, tudomány, társadalom"; Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, „Cara patria ac publica utilitas", Palló Gábor, az MTA doktora, „Az intézményesült emlékezet és tudomány"; R. Várkonyi Ágnes, a történelemtudomány doktora, „A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban" (Megjelenik: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2003. 6. sz. 15-41. o.); Kecskeméti Tibor, a Természettudományi Múzeum osztályvezetője, „A cabinet-től a museum rerum naturalium-ig"; Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, ,A magyar művészeti múzeumok és társadalmi környezetük" címmel. A délutáni ülésen elnökölt és a vitát vezette Marosi Ernő akadémikus, az MTA alelnöke. Előadást tartott: Beke László, PhD, „A múzeum, mint orvosi ló"; Radnóti Sándor, a filozófiai tudományok doktora, „Múzeumi emlékezés és felejtés"; György Péter, PhD, „Globális Múzeumok" címmel. A vita utáni zárszavában Marosi Ernő akadémikus összegezte az ülésszak és az előadásokat követő vita eredményeit. Monok István CARA PATRIA AC PUBLICA UTILITAS Széchényi Ferenc könyvtáralapítása A magyar nemzeti könyvtár alapításának történetéről számos komoly tanulmány született az eltelt kétszáz év alatt, bár igaz, hogy az írások többsége az alapítás évfordulóinak ünnepi alkalmaihoz kötődő méltatás. A könyvtár történetének kevés számú monográfusa — Kollányi Ferenc,1 Berlász Jenő,2 Somkuti Gabriella3 — azonban nyomon követte az első évszázad gyarapodását, a könyvtár sorsát befolyásoló tényezőket. Kókay György, a felvilágosodás és reformkori irodalmunk kutatójaként több írásában kitért a nemzeti gyűjtemény megalakulása korabeli visszhangjának elemzésére is,4 arról a kérdésről azonban, hogy maga 1 Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. Bp. 1905. 2 Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. Bp. 1981. 3 Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1918. Bp. 2002. 4 Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1983.
